Vizeink a felszínen és a felszín alatt

Tankönyv

Munkafüzet

Folyóvizeink

Duna

A Duna Magyarország – és az egész Kárpát-medence – fő folyója.

A Duna a németországi Fekete-erdő nevű hegységből ered. Európa második leghosszabb folyója, összesen 2850 km hosszú.

Útja során tíz országot érint, majd óriási deltatorkolattal ömlik a Fekete-tengerbe.

Magyarországi szakasza 417 km.

A Duna forrása Donaueschingen-nél

https://cartourmagazin.hu/erdekessegek-a-dunarol-amiket-nem-mindenki-ismer.html

A Duna útja során tíz országot érint:

Németország

Ausztria,

Szlovákia,

Magyarország,

Horvátország,

Szerbia,

Románia,

Bulgária,

Moldova

Ukrajna

A Duna deltatorkolata a Fekete-tengernél

https://eoimages.gsfc.nasa.gov/images/imagerecords/80000/80459/danubedelta_ali_2013036_lrg.jpg

4 fővároson halad át:

Bécs (Ausztria),

Pozsony (Szlovákia),

Budapest (Magyarország)

Belgrád (Szerbia).

A Duna magyarországi mellékfolyói:

Ipoly,
Rába,
Sió,
Dráva,
Mura,
Zala (a Balatonon keresztül kerül kapcsolatba a Duna vízrendszerével),
Tisza (a Duna leghosszabb mellékfolyója).

Tisza

A Tisza hazánk második legnagyobb folyója. A magyarországi szakasza 597 km hosszú. A Duna leghosszabb mellékfolyója.

A Tisza a Kárpátok keleti részében,Ukrajnában ered. Két forrása a Fekete- és a Fehér-Tisza.

Szerbia területén torkollik a Dunába.

A Tisza fontos jobb oldali mellékfolyói:

Bodrog,
Sajó a Hernáddal,
Zagyva.

A Fehér-Tisza forrása

Kép: https://img1.indafoto.hu/

A Fekete-Tisza forrása

Kép: https://photos.wikimapia.org

Bal oldalról ömlik a Tiszába:

Szamos,
Körös,
Maros.

A Duna és a Tisza találkozása

Kép: Ljasuk Dimitry

Tavaink

Balaton

https://pixabay.com/hu/photos/a-balaton-balaton-t%C3%B3-v%C3%ADz-vizek-959836/

https://www.google.hu/maps.

Kép: Tankönyv 38. oldal

A Balaton Közép-Európa legnagyobb tava.

Törésvonalak mentén bezökkent árkos süllyedékben alakult ki.

Hossza 77 km, legnagyobb szélessége 12,7 km, a legkisebb szélessége a Tihanyi-félszigetnél 1,5 km.

Átlagos mélysége 3 m körül van.

Legmélyebb pontja, a "Tihanyi-kút" (11–12 m).

Tisza-tó

https://tiszataviokocentrum.hu/public/pic/editor

https://www.google.hu/maps

A Tisza-tó hazánk második legnagyobb tava nem más, mint a Kiskörei-víztározó, vagyis egy mesterségesen kialakított tó. A Tisza vizének felduzzasztásával hozták létre.

A Tisza-tó a Hortobágyi Nemzeti Park negyedik bemutató területe, s így 1999 óta az UNESCO Világörökség része.

Miközben biztosítja a környéke öntözéshez szükséges vízmennyiséget, kellemes üdülőhelyként és vadvízi élőhelyként is működik.

Hévízi-tó

Hévizi-tó

https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons

https://www.balatoninfo.sk/files/imce/heviz_map.jpg

A Balatontól nem messze, Keszthely közelében fekszik Európa legnagyobb gyógyhatású tava, a melegvizes forrásból táplálkozó Hévízi-tó.

A 38 méter forrásmélységű tavat kén-, rádium-, és ásványanyag tartalmú bővizű forrás táplálja, így a tó vize 72 óránként teljesen kicserélődik.

Velencei-tó

https://pcdn.hu/articles/images-lg/v/e/l/velencei-to-velencei-to-vizszint-vizallas-vizallas-vizszint-578250.jpg

https://www.google.hu/maps.

A Balaton árkos süllyedékének folytatásában keletkezett a Velencei-tó.

Átlagos mélysége 1,5 m.

Egyharmadát nádas borítja.

Fertő

https://pcdn.hu/articles/images-xl/f/e/r/ferto-to-sopron-383906.jpg

https://www.google.hu/maps.

A Fertő területének csak nagyjából egyötöde tartozik Magyarországhoz, nagyobb része Ausztria területén terül el.

Vízfelületének nagyjából fele náddal borított.

Vize enyhén sós.

Medencéje a Balatonhoz és a Velencei-tóhoz hasonlóan a kőzetrétegek mélybe zökkenésével alakult ki.

Szelidi-tó

https://www.turizmuskalocsa.hu/tdmres_s/ns1/71IVYvki5uNojT4U5oStgk/gal/szelidi-to-legi-felvetel.jpg

https://www.google.hu/maps

Hazánk ötödik legnagyobb természetes tava a Szelidi-tó, a Duna holtága.

Hossza 5 kilométer, szélessége 150–200 méter.

Átlagos mélysége 3–4 méter.

Bányatavak, horgásztavak

Egykori bányák helyén is sok tavat találunk ma, ilyen bányató például a fővárosi Feneketlen-tó.

Számtalan horgásztavunkat is mesterségesen létesítették

Feneketlen-tó

https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/c/ca/Budapest_-_Bottomless_Lake_and_St_Imre_Church%2C_with_Gellert_Hill.jpg

Vizek a felszín alatt

Hazánkban a felszín alatti vizek adják az ivóvíz jelentős részét. A mélyebben fekvő térségek (pl. Alföld, Kisalföld) alatt jelentős mennyiségű vízkészlet található. Ez a víz fúrt kutakon, forrásokon keresztül artézi vízként tör a felszínre. A mészkőhegységeinkben (pl. a Dunántúli-középhegység egyes részein) járatokat, barlangokat vájó karsztvizet szintén gyakran használják ivóvízként.

Hazánk területe gazdag termálvizekben. Magyarországon általában a 30 °C-nál melegebb felszín alatti vizeket nevezik termálvíznek. A termálvizek egy része gyógyító hatású.