A Föld felszínének mintegy 71%-át víz borítja (1. ábra). Az óceánokat és a hozzájuk tartozó tengereket együttesen világtengernek (világóceánnak) nevezzük. 

A világtenger öt óceánra oszlik. 

Az óceánok nagy területű, általában önálló áramlási rend szerrel és saját medencével rendelkező víztömegek. 

A tengerek az óceánoknál kisebb, azoktól valamelyest elkülönülő víztömegek. 

A beltengerek a nyílt óceánokkal rendszerint csak keskeny szorosokon keresztül érintkeznek (pl. a Földközi-tenger). 

A peremtengereket szigetek, félszigetek választják el az óceánoktól [pl. Japán (Keleti)-tenger]. 

A tengervíz sótartalma átlagosan 35‰ (35 g/liter), de ez a tengerek elhelyezkedésétől is függ. Az oldott só miatt a tengervíz kb. –2 °C-on fagy meg.

A világtenger átlagos mélysége rendkívül nagy (kb. 3700 m), de ezen belül jelentős különbségek vannak. 

A szárazföldeket nagyjából 200 méteres mélységig kontinentális talapzat, a self veszi körül. 

Ez tulajdonképpen a szárazföld víz alatti folytatása. 

Az Európához tartozó selfen terülnek el például a Brit-szigetek. 

Az óceánfenék legnagyobb része kb. 4000–6000 méter mélyen fekszik. 

A legmélyebb óceáni árok a Mariana-árok (10 920 m mély).

Nem csak a hullámzással mozog a tenger vize. 

A tengeráramlások olyanok, mintha nagy folyók lennének a világtengeren belül. A meleg tenger áramlások (pl. az Észak-atlanti-áramlat) az Egyenlítő felől viszik a melegebb vizet észak és dél felé, míg a hideg tengeráramlások (pl. Labrador-áram lás) a sarkvidékek tájáról indulnak. 

A tengerpartokon megfigyelhető, szabályos időkö-zönkénti vízszintváltozás az árapály (más néven tengerjárás). Dagálykor a legmagasabb, apálykor a legalacsonyabb a vízszint.

A világtengert napjainkban fokozottan veszélyezteti az emberi tevékenység szennyező hatása. 

A nyílt vízen az olajszállító tankerek balesete tud hatalmas károkat okozni. 

A partokhoz közeli vizeket a tömegturizmus terheli. 

Helyenként ipari szennyező anyagok jutnak a tengerbe. 

Az egyik legnagyobb probléma a műanyagszemét sokasodása. 

A mértéktelen halászat a tengerben élő állatok túlhalászásához vezetett. Gyorsabb ütemben fogják ki ezeket, mint amilyen gyorsan meg tud újulni az állományuk. 
Fajok sokasága vált ezáltal veszélyeztetetté.

A Csendes-óceánban már egész szemétszigetek gyűltek össze.