Az Egyesült Államok térképe az ötven tagállammal 

Az Amerikai Egyesült Államok (United States of America – USA) a világgazdaság egyik vezető országa. 

Az Európai Unió és Japán mellett a világgazdaság három központjának, azaz centrumtérségének egyike (1. ábra). Az előállított termékek és szolgáltatások összértéke (a GDP) alapján az USA a világ országai között az első helyen áll, de a világkereskedelemben is kiemelkedő szerepe van. 

Itt találjuk számos világgazdasági jelentőségű vállalat székhelyét, melyek befolyása a globalizáció, a világméretű összefonódás kialakulásában is jelentős. 

Az ország világpolitikai szerepe is meghatározó. 

Az USA Földünk harmadik legnagyobb területű és harmadik legnagyobb népességszámú állama. 

Gazdasági fejlettségét számos kedvező természeti és társadalmi tényezőnek köszönheti. 

Az országban nagy területű művelhető földek állnak rendelkezésre, emellett éghajlati viszonyai is kedveznek a mezőgazdasági termelésnek. 

Az USA ásványkincsekben is gazdag. 

Két óceánnal is határos, ami a világkereskedelemben való részvételét jelentősen segíti. 

A termelés nagy fokú gépesítés mellett, magas technikai színvonalon és hatékonysággal folyik. 

A gazdaság különböző területein magasan képzett szakemberek dolgoznak, és nagy összegeket fordítanak fejlesztésekre. 

Az USA élen jár a digitális technológiák alkalmazásában.

Az Appalache rögei könnyen bányászható feketekőszenet és színesfémérceket rejtenek. 

A Sziklás-hegységben és a Kordillerákban a nemesfémek (arany, ezüst) és a színesfémek ércei mellett urán-érc is rejlik. 

Kőolaj- és földgázkészletek elsősorban a Prérin és a Mississippi-alföld déli részén, valamint a Mexikói-öbölben találhatóak (2. ábra). 

Az USA gazdaságának óriási a nyersanyagigénye. A Sziklás-hegység nagy esésű folyói, illetve a Mississippi-alföld nagy vízhozamú, felduzzasztott folyamai bőséges vízenergiát szolgáltatnak.

Az Amerikai Egyesült Államok a világ első számú mezőgazdasági exportőre. A világpiacon eladott mezőgazdasági termékei közül a legfontosabbak a szója és a kukorica. A kivitel mellett a nagy belső fogyasztás is ösztönzi a termelést. 

Az USA területének mintegy fele szántóföldi művelés alatt áll, egyharmada pedig erdő. A gazdálkodás nagyon hatékony. Korszerű módszereket alkalmaznak a talaj minőségének javítására és védelmére, modern gépek segítenek számos munkafolyamatot. A növények nemesítésével is hozzájárulnak az egyre nagyobb termésátlagok eléréséhez. Az intenzív használat miatt azonban a talajpusztulás is gyakori jelenség. 

A mezőgazdasági művelés egyik fő helyszínét a farmgazdaságok jelentik, amelyek jellemzően néhány termék előállítására szakosodnak. 

A farmok mellett hatalmas területű, vállalkozók kezében lévő nagybirtokokon folyik a termelés. 

A Préri északi–középső részén főleg búzát, kukoricát, burgonyát, cukorrépát, szóját termesztenek. 

A táj déli részén és a Mississippi-alföldön hagyományosan gyapotot (3. ábra), rizst, földimogyorót, dohányt takarítanak be. 

Az észak-atlanti partvidék népességtömörülése közelében a lakosságot ellátó zöldség- és gyümölcsgazdaságok terjedtek el. 

A nyugati parti, mediterrán éghajlatú térségekben déligyümölcsöket, zöldségeket és szőlőt termesztenek öntözéssel. 

A Prérin vegyes gazdálkodás jellemző: a növénytermesztés mellett jelentős az állattenyésztés is. Elsősorban szarvasmarhákat (4. ábra) tartanak a végtelennek tűnő legelőkön. Húsukra óriási a kereslet a hazai piacon. 

A szarvasmarha-tenyésztéshez tej- és húsipar, a juhtenyésztéshez és a gyapottermesztéshez textilipar társul.

Az Amerikai Egyesült Államok gazdasági szerkezetében a szolgáltatásoknak van a legnagyobb szerepük. Azon belül is a legnagyobb súlyt a kutatás-fejlesztéshez, az információtechnológiához kapcsolódó, tudásalapú szolgáltatások képviselik. Az USA költi a legtöbb pénzt a világon kutatás-fejlesztésre.

Az USA iparának fejlődése elsőként az ország keleti részén indult el. A korábbi nehézipari üzemek jelentős része mára bezárt. A térség legrégebbi, lepusztult iparvidékeit ezért rozsdaövezeteknek is nevezik. A klasszikus ipari ágazatok helyét sok helyütt korszerű gazdasági tevékenységek vették át. 

Az észak-atlanti partvidék (6. ábra) várostömörülésének húzóágazatai a kutatásra és fejlesztésre alapozó biotechnológiai ipar, szoftvergyártás és elektronikai ipar. A tudományos hátteret és a magasan képzett szakembereket olyan egyetemek biztosítják, mint a Columbia, a Harvard vagy az MIT (Massachusettsi Műszaki Egyetem). A térség legfontosabb városa, New York kiemelkedő pénzügyi központ, a világ egyik legjelentősebb tőzsdéjének helyszíne. A város egyben tudományos és kulturális központ, valamint az ENSZ székhelye is. A partvidéken fekszik az USA fővárosa, Washington D.C. 

A Nagy-tavak vidékének kiemelkedő ágazata a gépgyártás. A térség legnagyobb városa Chicago. 

Az ipar súlypontja a 20. századik második felében folyamatosan délre tolódott, ezzel együtt a munkaerő egy részének délre áramlása is megfigyelhető volt. A "napfényövezetnek" nevezett déli sáv egyre korszerűbb ipari ágazatoknak ad otthont. 

A Mexikói-öböl partvidékén a helyben kitermelt, illetve importált kőolaj és földgáz feldolgozására kőolaj-finomítók, vegyipari üzemek épültek. Fő telepeik a Mississippi torkolatánál fekvő New Orleans, illetve Dallas. A déli térség pénzügyi központja Atlanta. Houstonban van a NASA, az amerikai űrkutatás fellegvára (7. ábra). 

A nyugati partvidék kiemelkedő ipari ágazatai a hajó- és repülőgépgyártás, a kőolaj-finomítás, az elektronikai ipar és a szoftvergyártás. A térség legnagyobb városai Los Angeles és San Francisco. Előbbi egyik városrésze az amerikai filmgyártás központja (Hollywood). San Francisco mellett egy világszinten meghatározó informatikai központ fejlődött ki. A Szilícium-völgynek nevezett technológiai övezet a számítógépek egyik fontos alapanyagáról kapta a nevét. A területen több száz, információtechnológiához kapcsolódó cég (pl. Google) székhelye található (8. ábra). 

Seattle környékén a hagyományos ipari ágazatok (pl. halfeldolgozás, fa- és papíripar) mellett a repülőgépgyártás és a szoftvergyártás (pl. Microsoft) is megjelent.

Az USA bővelkedik természeti és kulturális látványosságokban. 

Az idegenforgalomban a belföldi turizmusnak is jelentős szerepe van, de sokan látogatnak az országba a tengerentúlról is. 

Nagy szerepe van az üzleti élethez kötődő konferenciaturizmusnak. 

A kellemes éghajlatú tengerpartok kedvelőinek egyik fontos célpontja Florida (pl. Miami). 

A nagyvárosok kedvelői elsősorban New Yorkot látogatják meg, az európai turistáknak ez az egyik fő úti célja. 

A természeti látványosságok közül kiemelkednek a nemzeti parkok (pl. Yellowstone Nemzeti Park), a Grand Canyon vagy a Niagara-vízesés. 

Sokan kirándulnak a Sziklás-hegység lejtőin is. 

Igazi turistacsalogató helyszín Disneyland és a kaszinóiról híres Las Vegas is (9. ábra). 

Az USA 50. tagállamát alkotó Hawaii-szigetek kellemes éghajlata, különleges kultúrája is vonzza a kikapcsolódni vágyókat.

Az USA népessége évente nagyjából 2 millió fővel nő. Ehhez a természetes szaporodás is hozzájárul, de a növekedés döntő részét a bevándorlás adja.
Az őslakos indiánok már csak néhány százalékát képezik a teljes népességnek. 
Az etnikai összetétel a betelepülők változatos származási országa miatt nagyon vegyes (11. ábra). 
A többség európai származású fehér, de arányuk az utóbbi évtizedekben csökkent. 
A második legnagyobb lélekszámú népcsoport a főképp latin-amerikai spanyol ajkúak közössége. Az USA déli országrészében sok településen ők alkotják a többséget. 
Az afroamerikaiak több mint tizedét adják a lakosságnak. Elsősorban a nagyvárosokban és a déli területeken élnek.
Az ázsiai származásúak nagy része Kínából és Dél-Koreából érkezik.

A népsűrűség a tengerpartok közelében, illetve a nagyvárosok uralta térségekben a legnagyobb. Sokan élnek a Nagy-tavak mentén is.