Tankönyv

Munkafüzet

A földrajzi adottságok miatt a Kárpát-medence és az azt övező hegységkeret természeti erőforrásai sok mindenben különböznek. A helyi adottságokra épülő gazdálkodás következtében a Kárpát-medence térségének különböző területein eltérő a tájhasználat. A Kárpátok vonulatai bővelkednek erdőségekben. A fát a lakosság évszázadok óta termeli ki, és fűtéshez vagy ipari alapanyagként hasznosítja. Az erdők fája megújuló erőforrás, de a nagymértékű kitermelés utáni megújításáról, a fenntartható erdőgazdálkodásról az embereknek kell gondoskodnia. A Kárpátokban az erdős területek felső határa 1500–1800 m körül húzódik. Az e fölött elterülő havasi legelőkön állatokat legeltetnek – szarvasmarhákat, kecskéket, Erdélyben elsősorban juhokat.

A hegységekből lezúduló gyors folyású, nagy esésű folyók energiáját sok helyütt hasznosítják a Kárpátokban. A térség tavai, gyógyfürdői a turizmus kiemelt célpontjai. 

A Kárpát-medence aljzatában összegyűlt jelentős mennyiségű felszín alatti vízkészlet az ivóvíz egyik legfontosabb forrását jelenti. A medence gazdag hévízkészletét a fürdőzésen kívül az energiaellátásban is lehet hasznosítani. 

A Kárpátok számos szabadidős tevékenység színhelyéül szolgál, természetközeli élményt nyújt (hegyvidéki túrák, téli sportok).

Tankönyv 104. oldal 1. ábra

A Kárpátok változatos ásványkincsvagyonnal rendelkezik. Az Északnyugati- és a Keleti-Kárpátok vulkáni vonulatában nemesfémek (arany, ezüst) ércei és színesfémércek rejlenek. 

Az Erdélyi-medencében található nagy mennyiségű földgáz egykor a térségben hullámzott tenger mélyén keletkezett. 

Itt van Európa egyik legnagyobb sókészlete is (Parajd). 

Tankönyv 104. oldal 2. ábra

A külszíni bányászat során a hasznosítható ásványkincsekkel együtt a meddő kőzetet, illetve a felette található talajt és a növénytakarót is eltávolítja az ember. A bányászat során képződött szennyezett vizek zagytározói komoly veszélyforrást jelentenek. A hegységekből érkező folyók vizével együtt a szennyeződések is a medencébe érkeznek. Csak a Tisza többtonnányi hulladékot hoz Magyarországra évente! Egy-egy árhullám alkalmával a meddőkből kimosott nehézfémek aránya is magasabb lehet. A szennyeződés különösen a felszín alatti vizekre veszélyes, mert azoknak a tisztulása jóval több időt vesz igénybe. A síkvidéki árhullámokat felerősítheti a hegységkeretben végzett nagymértékű erdőirtás. Amikor a fák gyökereit is eltávolítják, akkor a talaj könnyen lemosódik egy nagy esőzés hatására. Ez a talajpusztulás mellett nagyobb és veszélyesebb árvizet eredményezhet.

Tankönyv 105. oldal 4. ábra

Tankönyv 105. oldal 3. ábra

A hegyvidék erdőinek megóvása az élővilág védelmének is záloga. 

A természetes élőhelyétől vagy élelemforrásától megfosztott állatok kénytelenek más területekre húzódni. Így jelenhetnek meg például a medvék a Kárpát-medence síkságain. A betelepített növény- és állatfajok túlságosan elterjedhetnek, kiszorítva a helyi élővilág sérülékenyebb tagjait. A globális éghajlatváltozás ezt a folyamatot tovább erősíti. A turisták jelenléte is könnyen megzavarja a természetes folyamatokat. Ezért is kellett korlátozni például a Magas-Tátrában túrázók számát és útvonalait. A környezet védelme, a károk megelőzése és elhárítása kizárólag nemzetközi összefogással lehetséges. Ez a Kárpát-medence térségére különösen igaz.