Települések Magyarországon

Települések Magyarországon

A települések csoportosíthatók:

  • csoportos vagy szórvány,
  • fő szerepkörük szerint,
  • épületek száma szerint,
  • alaprajz szerint,
  • lakosságszám szerint.
Tankönyv 56. oldal 1. ábra
Tankönyv 56. oldal 1. ábra

Fogalmak:

Belterület: lakóházak és a hozzájuk tartozó telkek, épületek. 

Külterület: a településhez tartozó erdők, szántók, ipari parkok és egyéb nem lakott részek.

Településhálózat: minden település része a településhálózatnak. Közutak, vasútvonalak kötik össze ezeket.

Kiemelt szerepkör: a kiemelt szerepkörű városokban egy-egy szerepkör meghatározó jelentőségű. Így beszélhetünk például iparvárosokról (pl. Ózd) vagy üdülővárosokról (pl. Hévíz)

Településtömörülés: a legnagyobb városok körül jön létre. Gyűrű szerűen veszi körbe a központi várost, azzal szoros gazdasági és kulturális kapcsolatban van. 

Agglomeráció:  a központi várost körbeölelő településtömörülés, amely a várossal szoros kapcsolatban van .

Vonzáskörzet: a város körüli települések, amelyekre kiterjednek az adott város központi szerepkörei.

Telelpüléstípusok

Tanya

  • szórványtelepülés
  • 1-2 házból áll
  • külterületen helyezkedik el
  • főleg az Alföldön jellemző
  • mezőgazdasági termelés
  • idegenforgalmi hasznosítás (lovastanya)
  • közüzemi szolgáltatások  hiánya

Falu

  • csoportos település
  • családi házas beépítés
  • közüzemi szolgáltatások
  • telefon- és internethálózat
  • kevés munkalehetőség - ingázás
  • apró- és törpefalvak (500 fő alatt) - Nyugat-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Északkelet-Magyarország
  • elvándorlás - elöregedés
  • alaprajz szerint: útifalvak,  szabályos és szabálytalan alaprajzú falvak

Város

  • csoportos település
  • lakótelepek 
  • központi szerepkörök (pl. közigazgatás)
  • munkalehetőség a környező falvaknak is
  • közlekedési csomópontok
  • közösségi közlekedés
  • zsúfoltság, zaj
  • szennyezettebb  levegő
  • kevesebb zöldterület
  • agglomeráció

 

Feladatok


Házi feladat


Munkafüzet 43. oldal 3. feladat