
Települések Magyarországon
Tankönyv
Munkafüzet
Települések Magyarországon
A települések csoportosíthatók:
- csoportos vagy szórvány,
- fő szerepkörük szerint,
- épületek száma szerint,
- alaprajz szerint,
- lakosságszám szerint.

Fogalmak:
Belterület: lakóházak és a hozzájuk tartozó telkek, épületek.
Külterület: a településhez tartozó erdők, szántók, ipari parkok és egyéb nem lakott részek.
Településhálózat: minden település része a településhálózatnak. Közutak, vasútvonalak kötik össze ezeket.
Kiemelt szerepkör: a kiemelt szerepkörű városokban egy-egy szerepkör meghatározó jelentőségű. Így beszélhetünk például iparvárosokról (pl. Ózd) vagy üdülővárosokról
(pl. Hévíz)
Településtömörülés: a legnagyobb városok körül jön létre. Gyűrű szerűen veszi körbe a központi várost, azzal szoros gazdasági és kulturális kapcsolatban van.
Agglomeráció: a központi várost körbeölelő településtömörülés, amely a várossal szoros kapcsolatban van
.
Vonzáskörzet: a város körüli települések, amelyekre kiterjednek az adott város központi szerepkörei.
Telelpüléstípusok

Tanya
- szórványtelepülés
- 1-2 házból áll
- külterületen helyezkedik el
- főleg az Alföldön jellemző
- mezőgazdasági termelés
- idegenforgalmi hasznosítás (lovastanya)
- közüzemi szolgáltatások hiánya

Falu
- csoportos település
- családi házas beépítés
- közüzemi szolgáltatások
- telefon- és internethálózat
- kevés munkalehetőség - ingázás
- apró- és törpefalvak (500 fő alatt) - Nyugat-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Északkelet-Magyarország
- elvándorlás - elöregedés
- alaprajz szerint: útifalvak, szabályos és szabálytalan alaprajzú falvak

Város
- csoportos település
- lakótelepek
- központi szerepkörök (pl. közigazgatás)
- munkalehetőség a környező falvaknak is
- közlekedési csomópontok
- közösségi közlekedés
- zsúfoltság, zaj
- szennyezettebb levegő
- kevesebb zöldterület
- agglomeráció
Feladatok
Házi feladat
Munkafüzet 43. oldal 3. feladat
