Tankönyv

Munkafüzet

A Keleti- és a Déli-Kárpátok íve kettéosztja Romániát, természetföldrajzi és történelmi szempontból egyaránt.

A Kárpát-medencéhez tartozó területek, vagyis a történelmi Partium és Erdély domborzatát az Erdélyi-medence, az Erdélyi-középhegység és az országhatáron átnyúló Alföld határozzák meg. 

A Románia keleti részén elhelyezkedő Moldva felszínét a Keleti-Kárpátok leereszkedő lankái és a Szeret folyó által kettészelt dombságok uralják. 

A Déli-Kárpátoktól (1. ábra) a Duna vonaláig tart a történelmi Havasalföld területe, melyet a Déli-Kárpátokon áttörő Olt szel át. Itt található az ország legnagyobb síksága, a Román-alföld.

A Fekete-tenger partján a Duna nagy kiterjedésű deltája különleges vizes élőhelyet hozott létre.

A legnagyobb nemzeti kisebbség Romániában a magyar. A lakosság mintegy 6%-át kitevő magyarság többségében Erdélyben (legnagyobb arányban a Székelyföldön) és a Partiumban él. Jelentős még a cigányság (romák) létszáma is. Korábban németek is viszonylag nagy arányban éltek az ország Kárpátokon belüli területein. Számuk ma már elenyésző, de kulturális hatásuk napjainkban is érzékelhető. 

Romániában a népesség száma évtizedek óta csökken (2. ábra). Ennek oka a születések alacsony száma mellett a nagymértékű kivándorlás. A helyi magyarok közül is sokan döntöttek az anyaországba költözés mellett. 

A Románia gazdaságában komoly szerepet játszó járműgyártás központjai Pitești (Dacia) és Brassó. A külföldi befektetők fő célpontja az elmúlt években rohamosan fejlődő Bukarest. Az ország legnagyobb Fekete-tengeri kikötővárosa Constanţa (3. ábra).

Románia változatos ásványkincsvagyonára sokrétű feldolgozóipar települt. A Déli-Kárpátok előterében kőolajat, az Erdélyi-medencében földgázt bányásznak. A szénhidrogéneket többek között Kolozsvár, Marosvásárhely (4. ábra) és Ploieşti vegyi üzemeiben dolgozzák fel. A sófélék, a barnakőszén és a bauxit kitermelése is számottevő. A Kárpátok erdőségei a fa-, a papír- és a bútoriparnak szolgáltatnak nyersanyagot. Romániában a mezőgazdasági művelés fő színtere a Román-alföld. Megterem itt a búza, a kukorica és a napraforgó is. Kukoricából jelentős mennyiség jut exportra. A hegységekben havasi pásztorkodást folytatnak. Az országban foglalkoztatottak mintegy ötöde a mezőgazdaságban dolgozik. Románia gazdasági fejlődése az európai uniós tagsággal nagy lendületet kapott, de egyes részeinek fejlettsége még jócskán elmarad az EU átlagától. A Romániába látogató turisták zöme az erdélyi látnivalókat keresi fel. Egyre többen érkeznek a Kárpátokba túrázni, síelni (annak ellenére, hogy a túraútvonalak és síterepek még nem kellően kiépítettek). Népszerű célpont a Fekete-tenger partja és Bukarest is.

A Duna-delta Románia és Ukrajna határán

A Duna deltatorkolata Európa egyik legkülönlegesebb természetes vizes élőhelye. 

A Duna közel 3000 km-es útja végén hömpölygő folyamként éri el a Fekete-tengert. A torkolatnál több ágra szakad, és hatalmas mennyiségű hordalékának jó részét lerakja. A tápanyagokban bővelkedő hordalék hozzájárult a gazdag élővilág kialakulásához. 

A területen mintegy 3500 állatfaj (pl. nagy kócsag, rózsás gödény) és több mint 1600 növényfaj él. A változatos élőhelyen árterek, homokdűnék, folyóágak, tavak váltakoznak. A Duna-delta 1991-ben felkerült a világörökségek listájára. A terület egy része szigorúan védett, nem látogatható.