Oroszország

Tankönyv

Tankönyv 158-159. oldal

Munkafüzet

Munkafüzet 114-115. oldal

Térkép

Oroszország

Tankönyv 158. oldal

https://kidspressmagazine.com/t500/14521/14522/russia-culture-map-printable.png

Nagyhatalom

Oroszország a Föld legnagyobb országa, területe egész Európának több mint másfélszerese. Fővárosa, Moszkva (1. ábra) kontinensünk legnépesebb városa. Számos további "leg"-et lehetne még össze gyűjteni Oroszországgal kapcsolatban, de például a gazdasági teljesítmény alapján nem tartozik a világ élvonalába. Az ország a 20. század második felében a Szovjetunió részeként a világpolitika és a világgazdaság kulcsszereplője volt, de az államalakulat széthullása után veszített nemzetközi súlyából. Bizonyos területeken (pl. a kőolaj-kitermelés) ugyan akkor továbbra is meghatározó szereplő maradt a világgazdaságban.

Moszkva régi és új városrészei

Tankönyv 158. oldal 1. ábra

Népek közössége

Oroszország nemzetiségek sokaságának hazája. Közel 200 különböző népcsoport él a hatalmas országban (pl. baskírok, tatárok). Jó néhány nép csoport a magáról elnevezett tagköztársaság lakója (pl. a csuvasok Csuvasföldön). Az ország népessé gének többsége orosz. A népesség területi eloszlása rendkívül egyenlőtlen. A lakosság kb. 80%-a a kellemesebb éghajlatú és fejlettebb gazdaságú európai országrészen él.

Végtelen tájak

Az Európa és Ázsia határát jelentő Urál (2. ábra) kettéosztja Oroszországot. A hegységtől nyugatra a Kelet-európai-síkság hátságokkal tagolt felszíne terül el. Északi részén tómedencék jelzik a jégkorszaki jég felszínformálását. Az ország ázsiai részét a végtelen Szibéria területe foglalja el. Ennek nyugati része a folyók által feltöltött Nyugat-szibériai-alföld, középső része pedig a Közép-szibériai-fennsík. A Volga mint Európa leghosszabb folyója Oroszország európai részének fontos "ütőere". Szibéria nagy folyói, az Ob, a Jenyiszej és a Léna a Jeges-óceánba ömlenek.
Oroszország hatalmas területén a hideg és a mérsékelt övezet szinte minden éghajlata megtalálható.

Az Urál – két kontinens határán

Tankönyv 158. oldal 2. ábra

Mezőgazdaság

Oroszország mezőgazdasági termelésének súlypontja a Kelet-európai-síkságra esik. A jó minőségű feketeföld és a száraz kontinentális éghajlat kedvez a búza, a kukorica és a napraforgó növekedésének.
A szibériai tajgán erdőgazdálkodással foglalkoznak. Az északi tundrán jelentős mezőgazdasági tevékenységet nem folytatnak.

Az ipar gócpontjai

A Gazprom székháza Szentpéterváron

Tankönyv 159. oldal 3. ábra

Ipartelep az Urál lábánál

Tankönyv 159. oldal 4. ábra

Oroszországnak nagy készletei vannak kőolajból, földgázból és kőszénből. A világ legnagyobb földgázkitermelője az orosz Gazprom vállalat (3. ábra). A kőolaj- és földgázbányászat fő színtere Szibéria, ahonnan csővezetékeken keresztül szállítják el az energiahordozókat az ország többi részébe, illetve kivitelre. A nagy hideg és a fagyott talaj miatt a kitermelés körülményes, és jelentős környezetkárosítással jár.

Oroszország nagy iparvidékeinek többsége az európai országrészen alakult ki. Az ország gazdasági életének központja Moszkva. A fővárosban a szolgáltatásoké a főszerep, de jelentős gépipari, könnyűipari (pl. textilipar) és élelmiszeripari üzemek is működnek itt.

Szentpéterváron és környékén a modernebb ipari ágazatok (pl. az elektronikai ipar) jellemzőek. A városnak fekvéséből adódóan szoros kapcsolata van az európai országokkal.

A Volga mentén a víz szerepét (ipari víz, vízenergia) kihasználva épültek fel a vegyipari üzemek, autógyárak (pl. Volgográd, Szamara, Togliatti).

Az Urál mentén a helyben bányászott nyersanyagok (kőolaj, földgáz, vasérc, kálisó, színes- és nemesfémércek) feldolgozására épült ki iparvidék (4. ábra). Itt a nehézipari ágazatok túlsúlya jellemző.