A Kárpát-medence térségének népessége

Kik élnek a Kárpát-medence térségében?


A Kárpát-medence térségének népessége nagyon sokszínű. A lakosság döntő hányadát a területen osztozó 8 ország államalkotó népcsoportjai alkotják. Vannak egységes és meglehetősen vegyes népesség-összetételű tájak is. A medence középső részén többségében magyarok élnek, de találkozunk velük minden hazánkkal szomszédos országban is. Ezekben az országokban ők nemzeti kisebbséget alkotnak. Elsősorban az országhatár menti térségekben magas a magyar népesség aránya. A határon túli magyarság döntő többsége a Kárpát-medencében él.

Tankönyv 108. oldal 1. ábra

1. Felvidék

Révkomárom
Révkomárom

Szlovákián belül a magyar lakosság az országhatár mentén, elsősorban a Kisalföldön és az alacsonyabb fekvésű dombságokon él. A felvidéki magyarok létszáma mintegy 460 ezer fő. A legjelentősebb magyarlakta városok Révkomárom és Dunaszerdahely.


3. Partium - 4. Erdély

Székelyudvarhely
Székelyudvarhely
Kolozsvár
Kolozsvár

Románia Kárpátokon belüli területének csak egy része a történelmi Erdély, de a köznyelvben a hegységkeret és a magyar határ közti területet nevezik így. Az országhatár és a történelmi Erdély között a Partium terül el. Romániában él a legtöbb határon túli magyar, számuk meghaladja az 1,2 millió főt. A magyarok főképp a határ menti településeken (pl. Arad, Nagyvárad, Temesvár), illetve a Székelyföldön élnek nagyobb számban. Erdély történelmi központja Kolozsvár. A Székelyföldön vannak jelentős magyar többséggel rendelkező városok (pl. Székelyudvarhely, Csíkszereda) is. Székelyföld a székelyekről kapta a nevét. A magyarsághoz tartozó székelyek a középkorban telepedtek le a Kárpátok ívének belső oldalán. Feladatuk a határ védelme volt.  


6. Délvidék

Eszék
Eszék

Horvátországban viszonylag kevés magyar él. Elsősorban az északkeleti területeken találunk magyarlakta településeket. A horvátországi magyarok kulturális központja Eszék.


2. Kárpátalja

Beregszász
Beregszász

Az Északkeleti-Kárpátok és az országhatár közötti, Ukrajnához tartozó területet Kárpátaljának nevezzük. Összesen körülbelül 140 000 magyar él itt. A terület székhelye Ungvár, a legtöbb magyar Beregszászon él, de Munkács is jelentős város a magyar közösség számára. Beregszászon magyar főiskola is működik. A térségből jelentős az elvándorlás, a kárpátaljai magyarok elsősorban az anyaországba települnek át.


5. Vajdaság

Szabadka
Szabadka

Szerbia északi, alföldi területe a Vajdaság, amely több más nemzetiség mellett kb. 250 ezer magyar otthona is. A terület a történelmi Délvidék egy részén terül el. Központi városa Újvidék, az itt élő magyarok jelentős kulturális központja Szabadka. Vajdaság egy autonóm tartomány, ami azt jelenti, hogy Szerbián belül meghatározott önállósággal rendelkezik. Az autonóm tartomány életében komoly szerep jut az itt élő nemzeti kisebbségeknek.  


7. Muravidék

Muraszombat
Muraszombat

Szlovéniában viszonylag kevés magyar él. Elsősorban az északkeleti területeken találunk magyarlakta településeket. A szlovéniai magyarok többsége a Muraszombat központú Muravidéken él.


8. Őrvidék

Kismarton
Kismarton

Az ausztriai magyarok egy része az utóbbi évtizedekben költözött nyugati szomszédunkba, közülük sokan Bécsben telepedtek le. A magyarok többsége Ausztria keleti tartományában, Burgenlandban (Őrvidék) él. Burgenland központja Kismarton (Eisenstadt)  

Játékos feladatok


Házi feladat


Munkafüzet 76. oldal 2. feladat