Tankönyv

Munkafüzet

Az európai országok közül – Oroszországot leszámítva – Németország népessége a legnagyobb (kb. 83 millió fő).

Az előállított termékek és szolgáltatások összértéke (GDP), vagyis a teljes gazdasági termelés Németországban a legnagyobb Európán belül. 

Az ország világszinten a negyedik helyen áll az USA, Kína és Japán mögött (1. ábra).  

Az északon elterülő Germán-alföld felszínét a jégkorszaki jég alakította. Északi területeinek éghajlata hűvös és csapadékos. Dél felé haladva csökken a csapadék mennyisége, és melegednek a nyári hónapok: az éghajlat fokozatosan nedves kontinentálissá válik. 

A Német-középhegység rögökre szakadozott részei (pl. Harz, Fekete-erdő) Németország középső–déli részein húzódnak. 

A Duna egyik forrása a Fekete-erdőben

A Német-középhegység változatos ásványkincsvagyont (pl. fekete- és barnakőszén, színesfémércek) rejt.

A legnagyobb németországi folyók:

• Rajna, 
• Elba, 
• Duna, 
• Majna, 
• Odera. 

A Német-középhegység 

A déli határvidéken már az Alpok vonulatait találjuk. Az osztrák–német határon fekszik Németország legmagasabb pontja, a Zugspitze (2962 m).

Zugspitze

A német mezőgazdaság súlypontja a Germán-alföldre esik. 

Az északi szántóföldeken főképp takarmánynövényeket és rozst termesztenek, a legelőkön szarvasmarhákat tartanak. 

A melegebb éghajlatú délebbi országrészeken elsősorban búzát és kukoricát vetnek, sertést tenyésztenek. 

A mezőgazdaság Németország GDP-jéhez kevesebb, mint 1%-kal járul hozzá, és a foglalkoztatottak alig több mint 1%-ának ad munkát. Ezzel együtt nagy mennyiségű és magas minőségű termékeket állít elő. 

A német mezőgazdasági termelést nagy fokú gépesítés és szaktudás jellemzi.

A Németország délnyugati határán fekvő Felső-Rajna-völgy éghajlata jóval kedvezőbb a tágabb környezeténél, köszönhetően a domborzati adottságoknak. 

A völgyben a legmagasabb az évi középhőmérséklet az országban. A szélvédett, napsütötte déli lejtőkön ideális termőterület adódik a szőlőnek. 

A táj Németország kiemelkedő borvidéke.

A Rajnai-palahegység előterében elterülő Ruhr-vidék a rajta keresztülhaladó Ruhr folyóról kapta a nevét. Az iparvidék elsősorban a helyben bányászott feketekőszénre települt. Még az 1970-es években is a hagyományos nehézipari ágazatok határozták meg a térség iparát, mára azonban sokszínűvé vált az ipar szerkezete. 

Napjainkban a Ruhr-vidék egyik legjelentősebb ágazata a vegyipar. Legnépesebb városa Dortmund, de jelentős központ Duisburg (3. ábra) és Essen is. 

Az első ipari forradalom idején a nyersanyag-lelőhelyek mellett alakultak ki a hagyományos ipar-vidékek. A bányák mellé kohók, egyéb gyárak települtek. 

A 20. század közepén a világkereskedelem kibővülése következtében a fejlett országok számára gazdaságosabbá vált az olcsóbb import (pl. dél-afrikai) nyersanyag megvásárlása a hazai kitermelés helyett. Számos bánya és gyár zárt be, rengetegen veszítették el a munkájukat. 

Acélgyár Duisburgban

A hagyományos iparvidékek válságba kerültek. 

A kiutat az ipari szerkezetváltás jelentette, amely során új, modern ipari ágazatokat (pl. gyógyszeripar, elektronikai ipar) telepítettek az iparvidékekre 

A különböző energiaforrásokból előállított energia megoszlása Németországban

Németország az egyik legnagyobb villamosenergia-felhasználó a világon. Az energia jelentős részét fosszilis tüzelőanyagokból (köztük helyben bányászott szénből) nyerik, de az ország elkötelezett a fogyó energiaforrások megújulókkal való felváltásában. Az utóbbi évtizedben elsősorban a szél- és a napenergia szerepe nőtt az energiaellátásban (4. ábra).

A megújuló energiaforrások felhasználására kiemelt feladatként tekintenek Németországban

A tervek szerint Németország a közeljövőben minden atomerőművét, középtávon pedig a széntüzelésű hőerőműveit is bezárja. Az energiaellátás átalakítása ez idáig jól halad, így nem lehetetlen a fosszilis energia teljes kiváltása a német gazdaságban. 2019 óta a "zöld" energiaforrások adják a Németországban megtermelt energia nagyobb részét.

A Ruhr-vidéken kívül is számos gazdaságilag jelentős városa, városegyüttese van Németországnak. 

Hamburg történelmi kereskedőváros, kikötőjéhez óriási ipartelep csatlakozik. 

Münchenben az elektronikai ipar (Siemens 5. ábra), az autógyártás (BMW), a nyomdaipar és az élelmiszeripar jelentős, emellett komoly médiaközpont is. 

 Frankfurt am Main 

A keletnémet országrész gazdasági fejlettsége elmarad a nyugati régiókétól (7. ábra). A GDP/fő átlagos értéke alacsonyabb, a munkanélküliség viszont magasabb a legtöbb keleti tartományban, mint a nyugatiakban. 

Fejlettségi különbségek Németországban 

A Siemens központja Münchenben

Frankfurt am Main (6. ábra) a közelében fekvő Wiesbadennel és Mainz-cal együtt kb. 3 millió ember otthona. A várost kedvező földrajzi helyzete fontos kereskedelmi és közlekedési központtá emelte. Frankfurt am Main bankok (köztük az Európai Központi Bank) és világcégek székhelye. Tőzsdéje globális szinten is meghatározó szerepű.

Stuttgart az autóipar egyik német fellegvára (Daimler, Porsche), de elektronikai ipara is kiemelkedő (Bosch). 

 A Reichstag épülete Berlinben 

Berlin (8. ábra), a 3,6 milliós főváros kiemelkedik a keletnémet térségből. A város az elmúlt évtizedekben óriási fejlődésen ment keresztül, Európa meghatározó gazdasági, kulturális és politikai központjává vált. 

Kelet-Németország jelentős gazdasági körzete Lipcse, Halle és Drezda környéke, ahol hagyományosan a vegyiparé a főszerep.

A hatalmas méretű gazdaság működéséhez és lakosság kiszolgálásához a fejlett közlekedési rendszer is hozzájárul. Erre az ország fekvéséből adódó átmenő forgalom miatt is nagy szükség van. 

A német autópálya-hálózat az egyik legsűrűbb Európában. 

A vasútvonalak szintén elérik a települések nagy részét. A nagy sebességű vonatok (Intercity Express – ICE) jelentik a német vasúti közlekedés csúcsát. Hálózatuk szinte az egész országot lefedi, sőt a szomszédos országokba is vezetnek járatok. A szerelvények bizonyos szakaszokon a 300 km/h sebességet is meghaladják. 

A hamburgi kikötő (9. ábra) Európa egyik legnagyobb kikötője, az Elba torkolatánál épült. Hatalmas teherforgalmat bonyolít le, a fogadott konténerek száma évről évre nő. 

Kisebb forgalmú a közeli Bréma kikötője. 

A Ruhr-vidéken fekvő Duisburgban van Európa legnagyobb folyami kikötője. 

A Duna–Majna–Rajna-vízi út a természetes vízfolyások mellett Németország egyik fontos vízi szállítási útvonala. 

A Frankfurt am Main-i repülőtér (10. ábra) az egyik legnagyobb forgalmat lebonyolító légikikötő Európában. Világviszonylatban is az elsők között van a legtöbb közvetlen járatot indító repülőterek sorában, ezért nagy az átmenő forgalma is.

Hamburg kikötője 

 A Frankfurt am Main-i repülőtér 

A Németországba bevándorlók leggyakoribb származási országai (2020) 

Németország népességét évtizedek óta természetes fogyás jellemzi. 

Kevés gyermek születik, a születéskor várható átlagos élettartam ugyanakkor magas. 

Elsősorban ezek a tényezők eredményezik a lakosság elöregedését. 

A népesség csökkenését a bevándorlás többé-kevésbé ellensúlyozza. 

Németországba már a 20. század közepétől sok vendégmunkás érkezett. 

Eleinte elsősorban délszlávok, majd főként törökök, később Ázsiából és Kelet-Európából is sokan érkeztek (11. ábra).