Lengyelország és Ukrajna
Tankönyv
Munkafüzet
Térképek
Földrajzi atlasz általános iskolásoknak
Lengyelország és Ukrajna
Közép- és Kelet-Európában
Lengyelországot Közép-Európához, Ukrajnát Kelet-Európához soroljuk. Ukrajna – Oroszország
után – a második legnagyobb területű ország Európában, de Lengyelország is földrészünk nagy
méretű, nagyobb népességű államai közé tartozik.
Ukrajna a fejletlenebb gazdaságú európai országok
sorát gyarapítja, nem tagja az Európai Uniónak.
Szláv népek
A lengyelek nyugati szláv nyelvet beszélnek, míg az
ukrán a keleti szláv nyelvek közé tartozik. A Lengyelországban élők döntő része lengyel. Ukrajna
lakossága sokkal vegyesebb összetételű: a többség
ukránnak vallja magát, az orosz nemzetiségűek a
népesség mintegy egyötödét teszik ki. A Krím félszigeten a lakosság többsége orosz anyanyelvű. Kárpátalján sok magyar él.
Az elmúlt évtizedekben Ukrajna népességszáma jelentősen csökkent. Ennek okai: a jelentős
kivándorlás, a születések alacsony száma, illetve a
viszonylag korai halálozás. Bár az utóbbi években
a születéskor várható átlagos élettartam nőtt, az
ukránok még mindig kb. 10 évvel rövidebb ideig
élnek, mint az EU polgárai.
Síkságok, közép- és magashegységek
Lengyelország és Ukrajna domborzatát leginkább a síkvidéki jelleg határozza meg.
Legnagyobb tájaik a jégtakaró formálta Lengyel-alföld és a Kelet-európai-síkság főképp folyók által alakított déli része (2. ábra).
Középhegységi magasságokba emelkedik a Lengyel-középhegység és a nyugat-ukrajnai hátságok (pl. Podóliai-hátság). Mindkét ország legmagasabb tájai a Kárpátokhoz tartoznak.
Lengyelország legfontosabb folyói a Visztula és az Odera. Torkolatuknál jelentős kikötővárosok épültek: Gdańsk és Szczecin. A Dnyeper szinte kettészeli Ukrajnát
Jellegzetes ukrán táj
Hatalmas művelt területek
Lengyel szántóföldek
A magas színvonalú mezőgazdasági tevékenységhez Lengyelországban és Ukrajnában is adottak a természeti feltételek. Lengyelország északon fekvő, hűvösebb, csapadékosabb területein főleg takarmánynövényeket, rozst, árpát, burgonyát termesztenek és szarvasmarhát tenyésztenek. A nedves kontinentális éghajlatú déli területeken a búza és a kukorica válik uralkodóvá. Lengyelországban a szántóföldi művelés hagyományosan kis parcellákon zajlik (3. ábra).
Ukrajnában a lösszel fedett, végtelen síkságokon kiváló minőségű feketeföld borítja a felszínt. Éghajlata száraz kontinentális, természetes növényzete az itt sztyeppnek nevezett füves puszta. A viszonylag kevés csapadékot öntözéssel próbálják pótolni. A földeken elsősorban napraforgót, búzát, kukoricát, cukorrépát termesztenek, amelyekből nagy mennyiség kerül a világpiacra.
Megújuló (?) iparvidékek
A nehézipar súlypontja Lengyelországban a felső-sziléziai iparvidékre esik. A Szudéták lengyel oldalán napjainkban is jelentős mennyiségű feketekőszenet bányásznak. Az ipari szerkezetváltás azonban ezt a vidéket is érintette. Az iparvidék egyben a legnagyobb lengyel népességtömörülés is, amelynek központja Katowice. Felső-Sziléziához keletről csatlakozik a középkori emlékekben gazdag Krakkó, az egyik leglátogatottabb lengyel város. Varsó és Łódź a pénzügyi szolgáltatások központja. Ukrajna keleti részén, a Donyec-medencében (4. ábra) a helyi feketekőszén- és vasérclelőhelyekre települt az ország legjelentősebb iparvidéke, Doneck központtal. Az iparvidék teljesítménye jelentősen csökkent a térségben zajló háborús konfliktus pusztításai miatt.
Az ukrán gazdaság kiemelt központja a főváros,
Kijev. Odessza a Fekete-tenger legfontosabb kikötővárosa.
Erőmű a Donyec-medencében
Játékos feladatok
Házi feladat
Munkafüzet 106. oldal 1. feladat
