Közép-Amerikában – Mexikó kivételével – viszonylag kis területű országokat találunk. 

Dél-Amerika országai jóval nagyobbak. 

A térség gazdasági jelentősége összességében elmarad Amerika északi felétől. 

Az országok gazdasági fejlettségük (1. ábra), világgazdasági szerepük alapján az úgynevezett perifériatérség országaihoz tartoznak. 

Ez alól Brazília jelent kivételt. A gazdaság mérete és világkereskedelmi szerepe miatt az országot a feltörekvő nagygazdaságok közé soroljuk.

Néhány amerikai ország és hazánk gazdasági fejlettsége (GDP/fő), 2020

Dél-Amerika viszonylag ritkán lakott, a népsűrűség a tengerpartokon a legnagyobb. 

A belső területek (pl. Amazónia) és a magashegységek gyéren benépesültek, bár az Andokban nagyobb tengerszint feletti magasságban húzódik az állandó települések határa, mint Európában. 

Latin-Amerika népessége nagyon vegyes összetételű. A különböző népcsoportok együttélésének eredményeként magas a kevert népcsoportok aránya.

Az észak-amerikaihoz képest jóval nagyobb részt képviselnek az itteni országok lakosságában az indiánok (2. ábra). 

Az átlagéletkor viszonylag alacsony, a 15 évnél fiatalabbak aránya magas (kb. 20-25%), ami a jelentős természetes szaporodásnak köszönhető. 

A városlakók száma Latin-Amerikában gyors ütemben növekszik. 

A nagyvárosokba költözők azonban gyakran csak a nyomornegyedekben, a favelákban tudnak letelepedni.

Az Andokban sok település 2000–3000 m fölött terül el. Itt van a világ legmagasabban fekvő fővárosa, a mintegy 3650 méteren épült La Paz (Bolívia adminisztratív székhelye). 

Dél-Amerikában a nagybirtokok jellemző, melyeket gyakran bérlők művelnek. 

A forró övezet ültetvényein monokultúrás művelésben főként kakaót, kávét, cukornádat, szóját, dohányt, kaucsukot és banánt termesztenek. 

A Paraná-alföld pampáin a szarvasmarha-tenyésztés az elsődleges. 

Az Andok jellegzetes tenyészállata a láma. 

A forró övezet magashegységeit akár 4000 méteres magasságig is művelik (3. ábra). 

Amazónia esőerdeiben óriási léptékű, átgondolatlan erdőirtás folyik, ami ellentétes a fenntartható gazdálkodás alapelveivel. 

A fákat ipari alapanyagként adják el, az erdőségek helyén ültetvényeket hoznak létre. 

A gyenge minőségű talajt azonban nem lehet sokáig művelni, a lepusztulása után pedig az erdő eredeti formában való visszatelepülésére nincs sok esély. 

Az esőerdők fontos életteret jelentenek növény- és állatfajok sokaságának, rengeteg szén-dioxidot képesek elnyelni és befolyásolják Földünk egész éghajlatát.

Latin-Amerika legiparosodottabb országa Brazília.

Húzóágazatai az autógyártás, az elektronika és a hagyományos könnyűipari ágazatok (pl. textilipar). 

A hazai ásványkincseket feldolgozó kohászat fő központja Belo Horizonte. 

A brazil ipar súlypontja Rio de Janeiro (4. ábra) és São Paulo térségében található. 

Fővárosa, Brazíliaváros a Brazil-felföld közepén fekszik. 

Argentína fővárosa, Buenos Aires az egyik legnépesebb város a kontinensrészen. 

Mexikó ipari fejlődésének első számú előmozdítója az USA. Amerikai cégek sora építette fel összeszerelő üzemeit az országhatár mexikói oldalán. Ezek az olcsó helyi munkaerőt használják ki. 

A turizmus olyan latin-amerikai országok gazdasági fejlődését is elindíthatja, amelyeknek alig akad egyéb erőforrásuk, mint a lenyűgöző természeti környezetük. 

A térség kiemelt turisztikai célpontjai Mexikó üdülőhelyei, a Karib (Antilla)-tenger szigetei, Brazília és Costa Rica (5. ábra)