Kína a világ második legnépesebb és harmadik legnagyobb területű országa. 

Fővárosa Peking.

Hivatalos nyelve a mandarin.

Legismertebb nyelvjárás a kantoni.

Gazdasági fejlődése rendkívül gyors volt az utóbbi évtizedekben. 

Napjainkban az USA után a második legnagyobb GDP-vel rendelkező ország, messze megelőzve Japánt (1. ábra). 

Mégsem soroljuk a világgazdaság centrumtérségei közé, részben azért, mert az ország általános gazdasági (GDP/fő-ben kifejezett) és társadalmi fejlettsége még nem éri el a többi centrumtérség szintjét.

Nyugaton és délnyugaton magashegységek húzódnak, mint 

• a Himalája, 
• a Kunlun és 
• a Tien-san. 

A nyugati hegyláncok között és az északi határvidéken mérsékelt övezeti sivatagok találhatók 

• Takla-Makán, 
• Góbi. 

Nagy területet foglal el Tibet magasföldje (2. ábra). 

A művelésre alkalmasabb tájak a keleti tengerparton fekszenek: 

• északon Mandzsúria, 

a Sárga-folyó és a Jangce között a 

• Kínai-alföld és a
• Dél-kínai-hegyvidék. 

A tengerparthoz közeli tájakon az éghajlat is kedvezőbb.

Délkeleten mérsékelt övezeti monszun, északkeleten nedves kontinentális éghajlat jellemző.

Kína kifejezetten gazdag ásványkincsekben. 

Jelentős színesfémérc-, vasérc- és uránérckészlete van. 

Könnyen kitermelhető feketekőszene olcsó alap anyagot biztosít az energiagazdaságnak. 

A számítástechnikai termékek fontos alapanyagának számító ritkaföldfémek döntő részét Kínában bányásszák. 

A népes és fejlődő gazdaságú országnak rengeteg energiára is szüksége van. 

Ennek a háromnegyede még mindig hagyományos (döntően széntüzelésű) hőerőművekből származik, de rohamosan nő a megújuló energiaforrások (főleg a szél- és a nap energia) aránya. 

A Jangcén épült meg a világ legnagyobb vízerőműve, a Három-szurdok-gát.

A mezőgazdasági művelés elsődleges területei a tengerparthoz közeli alföldek. 

Északkeleten főként a kukorica, a búza, a szója és a köles termesztése jellemző. A monszunterület fő terménye a rizs és a tea. 

A domboldalakon jellegzetes teraszos földművelés folyik (3. ábra). 

Nyugaton főképp állattenyésztéssel (juh, jak) foglalkoznak. Kínának van a legnagyobb sertésállománya. 

A tengeri és a folyami halászat is fontos szerepet tölt be a népesség élelmezésében. 

A kínai ipari termelés értéke a legnagyobb a világon, az összes ipari termelésnek mintegy negyedét adja. 

A textilipari termékek, elektronikai cikkek, játékok jelentős része Kínában készül. 

A kínai gazdaság fejlődésének alapját a külföldi nagy vállalatok által alapított, olcsó munkaerőt alkalmazó könnyűipari gyárak (textil, cipő), illetve összeszerelő üzemek alapozták meg az 1980-as években. 

A kínai ipar ezután lassan átvette a modern technológiai el járásokat, később pedig nagyobb szakképzettséget igénylő, saját fejlesztésű csúcstechnológiai termékek (pl. telefonok) előállításába kezdett (4. ábra). 

Egyre többet fordítanak a kutatásra és fejlesztésre. 

Az ipari termelés a keleti parti nagyvárosokban, elsősorban Pekingben, Sanghajban, Kantonban, illetve a nagy folyók völgyében összpontosul. 

Hatalmas a különbség a keleti iparvárosok fejlettsége és Nyugat-Kína között.

A kínai népesség nagyobb része az ország keleti felén él. 

Itt helyezkednek el az óriási, többmilliós nagyvárosok is. 

A népesség döntő többsége a han népcsoportba tartozik. 

A 20. század második felé ben Kína népességszáma rendkívül gyorsan nőtt. A népességnövekedés mértékét kormányzati intézkedésekkel sikerült megfékezni.