Japán a világgazdaság egyik centrumtérsége. A termelésben alkalmazott újításai, technológiai módszerei világszerte meghatározóak. 

Japán gazdasági fejlődése példaként szolgált a kelet- és délkelet-ázsiai térség többi országa számára, amelyek részben a japán mintát követve léptek a fejlődés útjára. Dél-Korea (Koreai Köztársaság), Szingapúr, Hongkong és Tajvan ma már a magas jövedelmükkel tűnnek ki a térségből. 

Az ezeket követő Fülöp-szigetek, Indonézia, Malajzia és Thaiföld gazdasága is gyorsan fejlődik (1. ábra). 

A japán gazdasági modellt követő országok első hulláma a gazdasági fejlődés első lépéseként általában a hagyományos, olcsó termékeket előállító ipari ágazatokra (pl. textilipar) fektette a hangsúlyt. Később egyre fejlettebb technológiákat alkalmazva egyre drágább és jobb minőségű árukat (pl. elektronikai eszközök) kezdtek előállítani.

A négy nagy és több ezer kisebb szigetből álló Japán-szigetek a Pacifikus-hegységrendszer vonulatához tartoznak. Japán legmagasabb pontja a Fudzsi (2. ábra) vulkáni kúpja. Az ország területének háromnegyede hegyvidék. 

A szigetek vonalában találkozó kőzetlemezek közeledése miatt a térségben gyakoriak a földrengések. 

Japán éghajlatát a körülötte fekvő víztömegek és a mellette haladó tengeráramlások is módosítják. 

Északon a nedves kontinentális éghajlat, délen a mérsékelt övezeti monszun éghajlat jellemző. Japánban a téli monszun is hoz csapadékot, hiszen a kontinens felől érkező levegő is tengeren kel át.

A szántóföldi növénytermesztés szűkös lehetőségei miatt a japán mezőgazdaságban az erdőgazdálkodás és a halászat a meghatározó ágazat. 

A japánok étrendjének nagyjából 40%-át adják a tengeri élelmek. 

A japán halpiacoknak komoly gazdasági és kulturális szerepük is van (3. ábra). 

A növénytermesztés inkább a déli földeken jellemző, fő terményei a rizs, a tea, a szója és a búza. Élelmiszerből jelentős importra szorul.

Japán természeti erőforrásokban viszonylag szegény ország. A legtöbb ásványkincsből behozatalra szorul. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy tengeri kereskedelme nagyon élénk. 

A nyersanyagok szűkössége miatt Japán a kevés alapanyagot, de nagy szaktudást igénylő termékek előállítására szakosodott. 

Vezető ágazatai csúcstechnológiát alkalmaznak (pl. az elektronikai ipar, a telekommunikáció, a híradástechnikai eszközök gyártása, a biotechnológiai ipar vagy a robotika). 

Az ország sokat áldoz a kutatásra és fejlesztésre (K+F), ennek eredményeként technológiai újításaival Japán a világ élvonalába került. 

Japán rohamos gazdasági fejlődése a második világháborús veresége után kezdődött, és néhány évtized alatt a legfejlettebb országok közé került. A fejlődésben meghatározó tényező volt az oktatás fejlesztése és a munkaerő szorgalma is. 

A japán ipari termelés fő központja a Tokió–Kavaszaki–Jokohama városegyüttes (4. ábra), illetve a másik nagy várostömörülés Oszaka–Kiotó–Kóbe térségében. 

A japán nagyvárosok jellemzően zsúfoltak, a belső városrészek képét felhőkarcolók határozzák meg. 

A városok között korszerű vasútvonalak biztosítják a gyors kapcsolatot. A japán nagy sebességű vasút (Sinkanszen) részben mágneses vonalakon közlekedik (5. ábra), és több mint 300 km/h sebességre is képes