India soknemzetiségű és kulturálisan sokszínű ország (1. ábra). A népesség több mint kétharmada az indoárja, negyede az őslakos dravida népcsoport valamelyik népéhez sorolja magát. Az Indiában beszélt különböző nyelvek száma több mint 1500. Két hivatalos nyelve van az országnak: a hindi és az angol. A hindi a lakosság nagyjából 40%-ának az anyanyelve. Az angol közvetítő szerepe kiemelkedő, ezt használják az országos szintű hivatalos ügyekben is. Elterjedése a csaknem 100 éves brit gyarmati uralomra vezethető vissza. 

Indiában a legtöbb követővel rendelkező vallás a hinduizmus (kb. a népesség 80%-a), de a muszlimok aránya is jelentős az országban. Mellettük keresztények, buddhisták és más vallásúak is élnek. 

India népsűrűsége rendkívül nagy (meghaladja a 400 fő/km2-t), különösen az északi alföldeken. A népesség növekedése a sikeres állami beavatkozásnak köszönhetően lassult ugyan, de még mindig évente több mint 10 millió fővel nő az ország lélek száma. Gyorsan nő a városba költözők száma is. A hatalmas népesség megfelelő ellátása óriási fel adat. Az ország gyorsuló gazdasági fejlődésének köszönhetően a nagy éhínségek fokozatosan meg szűntek, javult az egészségügyi ellátás színvonala, és emelkedett az iskolába járók, írástudók száma. 

A társadalmi különbségek hatalmasak. A változások a vidéki, sokszor elszigetelten élő közösségekhez csak nehezen jutnak el. A társadalmi fejlődést a még mindig létező kasztrendszer is hátráltatja.

A kasztrendszer

A kasztrendszer az indiai társadalom vallási alapokon és ősi hagyományokon nyugvó felosztását rögzíti. 

A kasztok zárt társadalmi csoportok. Minden hindu beleszületik egy adott kasztba, amelyből nincs kitörési lehetősége. A kaszttól függ, ki milyen munkát végezhet, kivel házasodhat. A kasztrendszert hivatalosan ugyan eltörölték, de főleg vidéken még erőteljesen meghatározza a társadalom működését. 

India nagyrészt a Hindusztáni-félszigeten helyezkedik el, amit viszonylagos különállása miatt szubkontinensnek is neveznek. 

A félsziget északi részén nagy folyam menti alföldeket találunk. Az Indus alföldje nyugaton, a Hindusztáni-alföld északkeleten szegélyezi Indiát. 

A félsziget nagy részét a Dekkán-fennsík táblás vidéke foglalja el. 

Az ország legnagyobb folyói a Gangesz és a Brahmaputra.

India szinte egész területén forró övezeti monszun éghajlat uralkodik. A földművelés a nyár elején az óceán felől érkező csapadékhoz igazodik. 

India legfontosabb élelmiszernövénye a rizs. A csapadékosabb tájakon teát, cukornádat termesztenek (3. ábra). A szárazabb vidékek fő terményei a búza, a köles, a gyapot, a dohány és a földimogyoró. Az ország déli részén és a környező szigeteken fűszernövényeket (pl. borsot, szegfűszeget, szerecsendiót) termesztenek.  

Indiának van a legnagyobb szarvasmarha-állománya a világon, de az állatok húsát a hinduk vallási okokból nem fogyasztják.

Az indiai gazdaságban a hagyományos könnyűipar (pl. textilipar) mellett egyre nagyobb súllyal szerepelnek a modern, csúcstechnológiát alkalmazó ipari ágazatok.

Jelentős a hazai acélgyártásra épülő gépjárműgyártás, az elektronika, a szoftvergyártás, és az űrkutatásban is komoly eredményeket értek el. 

Az indiai filmipar a "termékenysége" alapján a világ legnagyobbjai között van. 

A szolgáltatások szerepe is egyre nő. Nemzetközi nagyvállalatok sora szervezi ki szolgáltatásai egy részét (pl. ügyfélszolgálati egységeit) Indiába. 

A gazdaság gyors fejlődése többek között az indiai felsőoktatás minőségének, a kutatásra és fejlesztésre fordított nagy összegeknek, a külföldi technológiák átvételének, illetve az angolul jól beszélő, nagy létszámú munkaerőnek köszönhető. 

A gazdasági élet központjai a sokmilliós nagyvárosok. Mumbai elsősorban kereskedelmi, pénzügyi és filmipari központ. 

Bengaluru az indiai információ technológiai cégek fellegvára. 

Kolkata fontos kikötőváros, kereskedelmi és ipari központ. 

Az indiai nagyvárosokban is jellemzőek a nyomornegyedek. A városokban komoly gondot jelent az ivóvíz biztosítása és a hulladékkezelés. 

Hatalmas fejlettségi különbségek vannak az ország részek, illetve városi és vidéki térségek között.