Fővárosunk, Budapest

Fővárosunk, Budapest

A Duna természetes határvonalat képez Buda és Pest városrészek között. 

A budai oldalon a Budai-hegység egészen a Duna partjáig húzódik le, ott magasodik a Gellért-hegy és a budai Várhegy. A Dunától távolabb eső magaslatok a budapestiek kedvelt kiránduló- és pihenőhelyei (pl. a János-hegy). A Budai-hegységben barlangok, hévforrások találhatók a főváros területén. Utóbbiakra gyógyfürdők települtek (pl. Gellért, Rudas). 

A pesti oldal a Pesti síkság része. A domborzati adottságok miatt itt sokkal nagyobb a beépítettség és a népsűrűség, sűrűbb a közlekedési hálózat, mint a budai oldalon. A belvárosban kevesebb a zöldfelület, mint a parkokkal tarkított külső városrészekben. 

Budapest területe 23 kerületre oszlik. Ezek mindegyike saját önkormányzattal rendelkezik, amelyeket a Fővárosi Önkormányzat fog össze.

Hegyek

Gellért-hegy
Gellért-hegy
Várhegy
Várhegy
János-hegy
János-hegy

Gyógyfürdők

Gellért Gyógyfürdő
Gellért Gyógyfürdő
Rudas Gyógyfürdő
Rudas Gyógyfürdő
Széchenyi Gyógyfürdő
Széchenyi Gyógyfürdő

Szigetek

Margit-sziget

Óbudai-sziget

Csepel-sziget

Hidak

Megyeri híd
Megyeri híd
Margit híd
Margit híd
Szabadság híd
Szabadság híd
Összekötő vasúti híd
Összekötő vasúti híd
Újpesti vasúti híd
Újpesti vasúti híd
Széchenyi lánchíd
Széchenyi lánchíd
Petőfi híd
Petőfi híd
Árpád híd
Árpád híd
Erzsébet híd
Erzsébet híd
Rákóczi híd
Rákóczi híd

Gazdasági élet

Budapest a magyar gazdasági élet központja. 

Itt tevékenykedik a legtöbb vállalkozás, és a nagy világcégek, bankok, biztosítók magyarországi székhelyei is itt találhatóak. 

Jelentős ipari tevékenységet folytató üzemek (pl. papírgyár, sörgyár, gyógyszergyárak). 

Több hőerőmű is üzemel a város területén. 

Egyre több helyen épül irodaház, szolgáltatóközpont

A város peremén és a belső városrészekben is találunk hatalmas bevásárlóközpontokat 

Kép: https://eromuvekejszakaja.hu/kelenfoldi-eromu/
Kép: https://eromuvekejszakaja.hu/kelenfoldi-eromu/

Kelenföldi Erőmű

Kulturális és tudományos élet 

  • múzeumok
  • könyvtárak 
  • színházak
  • művészeti események
  • könnyű- és komolyzenei fesztiválok

  • nemzetközi sportesemények

  • egyetemek

  • tudományos élet

  • kutatóintézetek

Magyar Tudományos Akadémia 

Magyar Nemzeti Múzeum

Nemzeti Színház

Közlekedés 

  • minden fő közút és vasútvonal kiindulópontja Budapest 
  • M0-s körgyűrű 
  • Budát és Pestet 13 közúti és két vasúti híd köti össze. 
  • mindennapos torlódások reggel és délután
  • közösségi közlekedés (metró, autóbusz, trolibusz, villamos)
  • alternatív közlekedési módok (pl. a kerékpáros közlekedést)
  • P + R (park and ride – parkolj le, és utazz!) parkolók
  • kerékpárutak
  • kölcsönözhető kerékpárok és rollerek

Vendégcsalogató Budapest 

Budapest hazánk első számú idegenforgalmi célpontja. A sok hazai és külföldi látogatót a város történelmi épületei, látnivalói, a minden korosztálynak igényes programokat nyújtó kulturális eseményei, fürdői vonzzák. A világörökség részét képező Andrássy út és környéke, valamint a Budai Várnegyed a Duna-parttal kiemelt turista-látványosság.

Andrássy út
Andrássy út
Zsinagóga
Zsinagóga
Budai vár
Budai vár
Szent István Bazilika
Szent István Bazilika
Halászbástya
Halászbástya
Hősök tere
Hősök tere

A város körül 

A budapesti agglomeráció 81 településén összesen mintegy 880 ezer ember él. Többségük nap mint nap a fővárosba jár dolgozni, tanulni, vagyis ingáznak a lakóhelyük és a munkahelyük vagy iskolájuk között. 

Ma már szinte egybeforrnak a szomszédos települések, de sorra épülnek az újabb és újabb lakóparkok az ide települők számára. 

Budapest legnagyobb lélekszámú elővárosa a megyei jogú városi rangot viselő Érd

Néhány agglomerációs településeknek komoly gazdasági szerepe is van (pl. Budaörs – logisztikai központok, Százhalombatta – kőolaj-finomító, Gödöllő – agrártudományi központ). 

Kedvelt kirándulócélpontok Budakeszi és Szentendre.

Tankönyv 63. oldal 10. ábra

Feladatok


Házi feladat


Munkafüzet 44. oldal 2. feladat