Európa részei

Európát többféle szempontból lehet részekre osztani. Leggyakrabban hat nagy földrajzi egységre tagoljuk földrészünket: Észak-, Kelet-, Délkelet-, Dél-, Nyugat- és Közép-Európára. 

Európa éghajlata

Tankönyv (A) 83. oldal 2.2 ábra

Európa döntő része a mérsékelt övezetben fekszik, csak északi területei nyúlnak át a hideg övezetbe. 

A mérsékelt övezetben négy évszak váltakozik, bár ezek hossza és időjárási viszonyai területenként igen eltérőek. Az övezetben a nyugatias szelek uralkodnak. 

Az Egyenlítőtől való távolság függvényében Dél-Európától észak felé haladva általában csökken az évi középhőmérséklet. 

Minél távolabb kerülünk az Atlanti-óceántól, általában annál kevesebb a csapadék, hiszen a páradús légtömegek a nagy vízfelület felől érkeznek a nyugatias szelekkel. 
A kontinens belseje felé haladva nő az évi közepes hőingás, vagyis egyre nagyobb a különbség a legmelegebb és a leghidegebb hónapok középhőmérséklete között. Ez annak a következménye, hogy a szárazföld belsejében már alig érezhető az óceán hűtő-fűtő hatása.

Észak- és Nyugat-Európa partvidékét az Északatlanti-áramlás melegíti. A meleg tengeráramlat több Celsius-fokkal növeli a partok mentén fekvő területek évi középhőmérsékletét.

Folyók Európában 

Nyugat-Európa egyik legfontosabb folyója a Rajna. A svájci Alpokban eredő folyó Németország és Hollandia számos jelentős nagyvárosát fűzi fel, míg egy tölcsértorkolattal Európa egyik legforgalmasabb kikötővárosánál, Rotterdamnál ömlik az Északi-tengerbe. 

A kontinens másik kiemelt fontosságú kikötővárosa, Hamburg az Elba torkolatánál fekszik. Ez a folyó is tölcsértorkolattal ömlik a tengerbe. 

Hatalmas tölcsértorkolata van London folyójának, a Temzének és a Párizson áthaladó Szajnának is. Ennél a torkolattípusnál a folyó medre kiszélesedik, és tölcsérhez hasonló alakzatban végződik a tengerben. A tölcsértorkolatok kiváló feltételeket teremtenek nagy kikötők létesítéséhez. 

Az Appennini-félsziget északi részének jelentős folyója a Pó. Ezen kívül a Földközi-tengerbe ömlik még többek között az Alpokban eredő Rhône és a Pireneusi-félszigeten folyó Ebro. 

Európa leghosszabb folyója a Volga (3690 km), amely a Kelet-európai-síkságot átszelve deltatorkolattal ömlik a Kaszpi-tengerbe. 

Kép: https://webologiaigeo.files.wordpress.com/2012/01/eurc3b3pa-vc3adzrajza1.jpg?w=800

Tavak Európában 

A Balaton Közép-Európa legnagyobb állóvize. 

Kép: https://pixabay.com/hu/photos/a-balaton-balaton-t%C3%B3-v%C3%ADz-vizek-959836/

Ennél majdnem harmincszor nagyobb a felszíne a kontinens legnagyobb területű tavának, a Ladoga-tónak. A Kelet-európai-síkság északi részén elterülő tó medencéjét a jégkorszaki jég alakította ki. 

Az egykori jégtakaró vájta ki a Finn-tóvidék sok ezer tavának medencéjét is. 

Kép: https://pixabay.com/hu/photos/ladoga-kar%C3%A9lia-t%C3%B3-sziget-term%C3%A9szet-7288392/ 

A magashegységekben is sok jég által kialakított tómedencét találunk. A hegycsúcsok közelében tengerszemek bújnak meg. 

A hegyek lábánál, a lecsúszó gleccserek által mélyített medencékben hosszúkás formájú gleccsertavak keletkeztek, például a Boden-tó. 

Kép: https://cdn1.site-media.eu/images/1024/7855949/Bayern-Lindau-LANDKREIS-DJI_0470_Moritz.Kertzscher.jpg

A gleccserek által lerakott hordalék, a moréna mögött is számos tó vize gyűlt össze. Ezek a morénatavak (pl. Garda-tó).

Kép: https://pixabay.com/hu/photos/garda-lago-di-garda-t%C3%B3-term%C3%A9szet-2147692/