Sűrűn lakott területek 

Európa teljes lakossága mintegy 740 millió fő. Ez a világ népességszámának kevesebb, mint egytizede. Földrészünk átlagos népsűrűsége (75 fő/km2 ) alacsonyabb, mint Magyarországé. 

A népesség területi eloszlásában vannak ugyan különbségek, de a nagyon ritkán lakott vagy lakatlan területek a kedvező éghajlati viszonyoknak köszönhetően csak kis kiterjedésűek. Kevesen élnek a magashegységekben és az északi sarkkörön túl. 

Nyugat-Európa a világ nagy népességtömörülései közé tartozik, évszázadok óta sűrűn lakott terület. Néhány nyugat-európai országban (pl. Hollandia, Belgium) háromszor-négyszer annyian élnek négyzetkilométerenként, mint hazánkban.

Éjszakai fények Európában – a sűrű beépítettség magas népsűrűségre utal. 

Elöregedő társadalmak 

Az európai országok többségében természetes fogyás figyelhető meg, vagyis többen halnak meg egy év alatt, mint ahányan születnek. Ez sok helyütt a népességszám tartós csökkenéséhez vezet, máshol viszont a népesség fogyását ellensúlyozza a pozitív vándorlási egyenleg. A születések alacsony száma és a születéskor várható átlagos élettartam növekedése miatt az európai társadalmak elöregednek. A munkaképes korú lakosság arányának csökkenését a külföldi vendégmunkások betelepülése – amely elsősorban Nyugat-Európa fejlettebb országaiban jellemző – némileg ellentételezi. A bevándorlók beilleszkedése nem mindig zökkenőmentes.

Az európai országok népességének alakulása (1990–2017) 

Népek mozaikja 

Az európai népesség nagyon színes kulturális mozaikot alkot. A kontinensen több mint 200 különböző nyelvet beszélnek anyanyelvként. Ezek között vannak olyanok, amelyeket csak néhány tízezren használnak (pl. ruszin), és olyanok is, amelyek több országnak is a hivatalos nyelvei (pl. német). Európában többnyelvű országokat is találunk (pl. Svájc). 

Az európai nyelvek többsége az indoeurópai nyelvcsaládba tartozik. Ezen belül egy részük a germán (pl. a német és az angol), más részük az újlatin nyelvek (pl. francia, olasz, román) közé, illetve a főleg Kelet- és Délkelet-Európában elterjedt szláv nyelvekhez (pl. cseh, horvát, orosz) sorolható. A magyar, a finn és az észt nyelv az uráli nyelvcsalád része.

A kontinens vallási képe is nagyon összetett. Délen alapvetően a római katolikusok vannak többségben, Észak-, Nyugat- és Közép-Európában mellettük a protestáns (pl. evangélikus, református) egyházaknak is jelentős számú híve él. Kelet-Európában az ortodox (keleti keresztény) vallás az elsődleges. Földrészünkön muszlimok is élnek. Délkelet-Európa néhány országának (pl. Albánia) lakóin kívül sok Európán kívülről érkező bevándorlónak is ez a vallása.

A Szent Péter-bazilika a Vatikánban, a római katolikus egyház központjában

Európa országai 

Összesen 46 önálló ország van Európában (Oroszországgal együtt).

Földrészünk országainak többsége köztársaság, de számos monarchiát is találunk Európában. Ezek olyan országok, ahol egy uralkodó áll az állam élén.
A szövetségi köztársaságok olyan államok, amelyben a tagköztársaságoknak saját kormányzatuk van, és számos kérdésben maguk döntenek, de a legfontosabb állami ügyeket közösen kezelik.

Az európai országok jellemzően szoros kapcsolatban állnak egymással, többségük az Európai Unió tagja. 

Kép: https://europa.terkepek.net/europa-orszagai.gif