Sűrűn lakott területek 

Európa teljes lakossága mintegy 740 millió fő. Ez a világ népességszámának kevesebb, mint egytizede.

Földrészünk átlagos népsűrűsége (75 fő/km2 ) alacsonyabb, mint Magyarországé. 

A népesség területi eloszlásában vannak ugyan különbségek, de a nagyon ritkán lakott vagy lakatlan területek a kedvező éghajlati viszonyoknak köszönhetően csak kis kiterjedésűek.
Kevesen élnek a magashegységekben és az északi sarkkörön túl. 

Nyugat-Európa a világ nagy népességtömörülései közé tartozik, évszázadok óta sűrűn lakott terület.
Néhány nyugat-európai országban (pl. Hollandia, Belgium) háromszor-négyszer annyian élnek négyzetkilométerenként, mint hazánkban.

Éjszakai fények Európában – a sűrű beépítettség magas népsűrűségre utal. 

Elöregedő társadalmak 

Az európai országok többségében természetes fogyás figyelhető meg, vagyis többen halnak meg egy év alatt, mint ahányan születnek. Ez sok helyütt a népességszám tartós csökkenéséhez vezet, máshol viszont a népesség fogyását ellensúlyozza a pozitív vándorlási egyenleg. 

A születések alacsony száma és a születéskor várható átlagos élettartam növekedése miatt az európai társadalmak elöregednek. 

A munkaképes korú lakosság arányának csökkenését a külföldi vendégmunkások betelepülése – amely elsősorban Nyugat-Európa fejlettebb országaiban jellemző – némileg ellentételezi. 

A bevándorlók beilleszkedése nem mindig zökkenőmentes.

Az európai országok népességének alakulása (1990–2017) 

Népek mozaikja 

Az európai népesség nagyon színes kulturális mozaikot alkot. 

A kontinensen több mint 200 különböző nyelvet beszélnek anyanyelvként. Ezek között vannak olyanok, amelyeket csak néhány tízezren használnak (pl. ruszin), és olyanok is, amelyek több országnak is a hivatalos nyelvei (pl. német). Európában többnyelvű országokat is találunk (pl. Svájc). 

Az európai nyelvek többsége az indoeurópai nyelvcsaládba tartozik.
Ezen belül egy részük a germán (pl. a német és az angol),
más részük az újlatin nyelvek (pl. francia, olasz, román) közé,
illetve a főleg Kelet- és Délkelet-Európában elterjedt szláv nyelvekhez (pl. cseh, horvát, orosz) sorolható.
A magyar, a finn és az észt nyelv az uráli nyelvcsalád része.

A kontinens vallási képe is nagyon összetett.
Délen alapvetően a római katolikusok vannak többségben,
Észak-, Nyugat- és Közép-Európában mellettük a protestáns (pl. evangélikus, református) egyházaknak is jelentős számú híve él.
Kelet-Európában az ortodox (keleti keresztény) vallás az elsődleges.
Földrészünkön muszlimok is élnek. Délkelet-Európa néhány országának (pl. Albánia) lakóin kívül sok Európán kívülről érkező bevándorlónak is ez a vallása.

A Szent Péter-bazilika a Vatikánban, a római katolikus egyház központjában

Európa országai 

Összesen 46 önálló ország van Európában (Oroszországgal együtt).

• többségük köztársaság, 
• számos monarchia  (ezek olyan országok, ahol egy uralkodó áll az állam élén)
• a szövetségi köztársaságok olyan államok, amelyben a tagköztársaságoknak saját kormányzatuk van
  ( számos kérdésben maguk döntenek, de a legfontosabb állami ügyeket közösen kezelik).

Az európai országok többsége az Európai Unió tagja. 

Kép: https://europa.terkepek.net/europa-orszagai.gif