Kontinensünk, Európa

Tágabb hazánk, a mi kontinensünk Európa. 

Nem is önálló földrész, hiszen keleten összefügg Ázsiával. Együtt alkotják Eurázsiát, amely az Eurázsiai-lemezen fekszik. 

Európa teljes egészében az északi félgömbön helyezkedik el. Nagy része a keleti félgömbön található, de mivel a kezdő hosszúsági kör áthalad rajta, ezért nyugati pereme már a nyugati félgömbhöz tartozik. A kontinens északi területein keresztülhalad az északi sarkkör.

Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Europa

Európa határai 

Európát délen a Földközi-tenger választja el Afrikától. A tenger medencéjének nyugati határát a 14 km-re összeszűkülő Gibraltári-szoros képezi. 

Nyugatról az Atlanti-, északról a Jeges-óceán fogja közre a kontinenst. 

Északról dél felé haladva az Urál hegység, az Urál folyó, a Kaszpi-tenger, a Kaukázus, a Fekete-tenger, valamint a Márvány-tenger és az azt közrezáró két tengerszoros, a Boszporusz és a Dardanellák képezik a két kontinens határát. 

A Földközi-tengerbe három nagy félsziget nyúlik be: a Balkán-, az Appennini- és a Pireneusi (Ibériai)-félsziget. Észak-Európa hatalmas félszigete a Skandináv-félsziget. 

A félszigettől délkeletre a Balti-tenger, délnyugatra az Északi-tenger, nyugatra pedig a Norvég-tenger terül el. Az Atlanti-óceán hatalmas öble a Vizcayai-öböl.

Az Európához tartozó legnagyobb szigetek a Földközi-tengerben Ciprus, Kréta, Szicília, Szardínia és Korzika, az Atlanti-óceánban pedig a Brit-szigetek, Izland és az Azori-szigetek. A Brit-szigeteket a La Manche csatorna választja el a kontinens törzsétől. 

Európa tájai 

A kontinens legidősebb területe a Balti-ősföld. Az ősföldek a kontinensek legkorábban megszilárdult magjai. Európa legidősebb hegységeit északon találjuk. Skócia hegységei és a Skandináv-hegység az óidő egy korábbi szakaszában keletkeztek, napjainkra lepusztult röghegységekké váltak.

Az óidő egy későbbi szakaszában emelkedett ki a tőlük délebbre található Pennine-hegység a Brit-szigeteken, valamint a Francia-, a Német- és a Lengyel-középhegység. 

A fiatal gyűrthegységek közé tartozik többek között a Pireneusok, az Appenninek, az Alpok, a Balkán-hegység és a Kaukázus. Ezek a hegységek egyazon hegységképződési folyamat során emelkedtek ki, amikor az Afrikai- és az Eurázsiai-lemez összeütközött. A hegyláncok vonulata Ázsiában is folytatódik, együttesen az úgynevezett Eurázsiai-hegységrendszert alkotják. A kőzetlemezek összeütközése vulkanikus folyamatokkal járt. Európa déli részén ma is aktív vulkánok állnak (például az Etna és a Vezúv). A Nyugati-Alpokban találjuk Európa legmagasabb hegycsúcsát, a Mont Blanc-t (4808 m).

Európa legfiatalabb tájai az alföldek.
A jégkorszaki jég alakította hullámos felületűvé a Germán- és a Lengyel-alföldet.
A folyók töltötték fel a hordalékukkal többek között a Pó-alföldet.
A legnagyobb tájegység Európában a Kelet-európai-síkság.
A Holland- és a Kaszpi-mélyföld a tenger szintje alatt helyezkedik el.