Tankönyv

Munkafüzet

A délszláv népek egy csoportja a 20. század nagy részében közös államot alkotott Jugoszlávia néven. Az államalakulat 1991-ben kezdődő felbomlása eredményeképp ma hét önálló ország működik az egykori Jugoszlávia területén (1. ábra). (Koszovó a népességét tekintve valójában nem délszláv ország, de Jugoszlávia része volt.) A délszláv népesség nyelvében és származásában is rokon népekből áll, amelyek között azonban számos kulturális különbség van. A szlovénok és a horvátok többségében római katolikusok, és latin betűs írást használnak. A szerbek, a montenegróiak és a macedónok zömében a keleti kereszténységet követik, és hagyományosan a cirill betűket használják. A bosnyákok iszlám vallásúak, és bosnyákul beszélnek. A koszovói albánok nem a délszláv népekhez tartoznak. Albánul beszélnek, és jellemzően iszlám vallásúak. A hazánkkal szomszédos délszláv országokban többek között magyarok is élnek.

Szlovénia északi részét az Alpok vonulatai uralják. 
Az Adriai-tenger partján végighúzódó Dinári-hegység (2. ábra) éghajlatválasztóként működik. Elkülöníti egymástól a tengerpart mediterrán és a szárazföld kontinentális éghajlatú területeit. 
Fő felépítő kőzete a mészkő, ezért változatos karsztformákat találunk a területén (pl. Plitvicei-tavak).
A karsztvidéken kopár sziklák fehérlenek, amelyeket a mediterrán térségben megszokott másodlagos növényzet, a macchia tarkít. 
A Dinári-hegységhez északkeleten csatlakozik a Szerb-érchegység. 
A délszláv térség legnagyobb alföldjei a Duna és annak mellékfolyói, a Dráva és a Száva partján terülnek el.  
A legkiterjedtebb alföldet a Vajdaságban találjuk.

A Plitvicei-tavak (3. ábra) Horvátország kiemelt természeti látványossága, a világörökségi listán is szereplő nevezetesség, mely tömegével vonzza a látogatókat, ezért a nagy forgalmat már korlátozni kellett.
A mészkőfelszín oldódása következtében formálódott tájon a medencékben összegyűlt víz tavakat alkot, amelyeket látványos vízesések kötnek össze 

A délszláv országok gazdasági fejlettsége nagy eltéréseket mutat. 

Az országok többségében az iparszerkezet átalakulásának és az ipari termelés megerősödésének kulcsát a külföldi beruházások jelentik. 

A Nyugat-Európához legközelebb fekvő, a háborús pusztítást elkerülő Szlovénia gazdasági fejlettsége jóval meghaladja a többi egykori jugoszláv tagállamét. Iparának húzóágazatai közé a modernebb, nagyobb szakértelmet igénylő ágazatok (a háztartásigép-gyártás, az elektronikai ipar és a gyógyszergyártás) tartoznak. A termelés központja a kedvező földrajzi fekvésű főváros, Ljubljana. 

A képzettebb munkaerőt igénylő ipari ágazatok (pl. elektronikai ipar) Horvátországban is a fővároshoz kötődnek. Zágráb mellett kiemelkedően fontos gazdasági központok még a kikötővárosok, különösen Rijeka (Fiume). A kikötőkbe érkező nyersanyagok (elsősorban a kőolaj) feldolgozására finomítók (4. ábra) és egyéb vegyi üzemek épültek. 

Szerbia nehézipari üzemei jórészt a helyi nyersanyagokra, a Szerb-érchegység ásványkincseire (pl. színesfémércek) települtek, de a bányák és gyárak jelentős része már bezárt. Napjainkban inkább a külföldi tőkén alapuló elektronikai ipar és autógyártás a hangsúlyos ágazatok. Az ország gazdasági fejlődése lassan halad, ennek az európai uniós csatlakozás adhat lökést. A gazdasági élet központja a főváros, Belgrád (5. ábra).

Kőolaj-finomító Rijekában 

Belgrád

Az Adriai-tenger és a part menti üdülővárosok a délszláv térség első számú turisztikai vonzerejét jelentik. 

Az egykori Jugoszlávia több mint 2000 kilométeres tengerpartjának döntő többsége ma Horvátországhoz tartozik. 
Ennek megfelelően a horvát gazdaságban az idegenforgalomnak különleges szerepe van, a gazdaság nagymértékben támaszkodik a turizmusból származó bevételekre. 
A fő idegenforgalmi körzetek közé tartozik az északnyugati Isztria-félsziget Rijekával. 
Az ország délkeleti régiója, Dalmácia kedvelt városai Zadar, Split és Dubrovnik (8. ábra). 
A tengerparti szigetek (pl. Krk) is rengeteg látogatót vonzanak. 

A szlovén tengerpart alig 50 km-es, mégis sokan választják nyaralási helyszínként az itt sorakozó hangulatos kikötővárosokat (pl. Koper). 
A Szlovéniában található hegységek a vadvízi evezés, a túrázás és a síelés szerelmeseinek is kedvelt célpontjai. 

A világörökségek listáján is szereplő Kotori-öböl (7. ábra) Montenegró legszebb tengerparti része. 

A tengerparttal nem rendelkező délszláv országokban is számos műemlékkel vagy természeti értékkel találkozhatunk. 
Egyikük a Bosznia-Hercegovinában található Mostar középkori eredetű hídja (9. ábra).