Délnyugat-Ázsia vallási képe a nemzetiségihez képest kevésbé összetett (3. ábra). 

A térség lakossága döntő többségében muszlim. 

Izrael a Föld egyetlen zsidó vallási többségű állama. 

Libanonban nagyobb létszámú keresztény közösség él.

Az Arab-félszigetet kettészeli a Ráktérítő. A passzátszélrendszer leszálló ágának köszönhetően a félsziget nagy részén trópusi sivatagi éghajlat alakult ki. Az Arab-sivatag szinte a Szahara folytatása Ázsiában. Területe gyakorlatilag alkalmatlan a mezőgazdasági művelésre, legnagyobb része lakatlan (2. ábra). Délnyugat-Ázsia északi részén végigfut az Eurázsiai-hegységrendszer vonulata. Törökország és Irán területét hegységek uralják. A hegy vonulatok között száraz medencék, felföldek (pl. Iráni-fennsík) fekszenek. A Földközi-tenger partján keskeny sávban mediterrán éghajlat jellemző. Délnyugat-Ázsia legjelentősebb folyói, az Eufrátesz és a Tigris között találjuk a térség legnagyobb ki terjedésű alföldjét, Mezopotámiát.

A mezőgazdasági művelést Délnyugat-Ázsiában a domborzati viszonyok és az éghajlat is nehezíti. A legtöbb területen a vízhiány okozza a legnagyobb problémát. A sivatagokban csak az oázisok területén van lehetőség csekély mértékű mezőgazdasági termelésre (elsősorban datolyatermesztésre). A növénytermesztés elsődleges szín tere Mezopotámia (5. ábra), a földművelés kialakulásának egyik történelmi helyszíne. A megfelelő termés átlagok eléréséhez elengedhetetlen a termő földek öntözése. A térség legfontosabb termesztett növényei a búza, a zöldség- és gyümölcsfélék, illetve a datolyapálma. Irak, Irán és Törökország hegyeiben kecskéket, juhokat legeltetnek a nomád pásztorok (6. ábra).

Délnyugat-Ázsia gazdasági alapját az óriási szénhidrogén-bányászata adja. 

A Föld ismert kőolaj- és földgázkészleteinek nagyjából fele és a kitermelés jelentős része is a térséghez kötődik. 

A legnagyobb kőolaj- és földgázmezők a Perzsa (Arab)-öböl környékén vannak (7. ábra). 

A jó minőségű, emellett viszonylag könnyen és olcsón bányászható kőolaj egy részét elszállítják, másik részét helyben feldolgozzák. 

A szénhidrogénben gazdag, de viszonylag kis népességszámú országok, mint például Kuvait, az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia és Katar nagyszabású fejlesztéseket hajtottak végre az utóbbi évtizedekben, a lakosság életszínvonala ennek köszönhetően rohamosan emelkedett.
Fényűző, felhőkarcolókkal teli városok nőttek ki a sivatag homokjából (8. ábra). 

A bányászatban és a feldolgozóiparban sok vendégmunkás dolgozik. 

A sok kőolajjal, de nagy népességszámmal rendelkező délnyugat-ázsiai országok fejlődése lassabb. Ilyen ország Irak és Irán. 

Vannak Délnyugat-Ázsiában olyan országok is, amelyek alig részesülnek a kőolajvagyonból (pl. Jemen, Jordánia). Ezekből az országokból származik a térség olajkútjain dolgozó vendégmunkások jelentős része.

Sok délnyugat-ázsiai ország igyekszik az olajipar mellett más ágazatokat is fejleszteni. 

A korszerű kikötőkbe befutó nyersanyagok feldolgozása (pl. alumíniumkohászat) gyorsan fejlődik. 

Katar a légi közlekedés egyik főszereplőjévé vált. 

Az Egyesült Arab Emírségek a turizmus és a pénzügyi élet ki emelt központja. 

Délnyugat-Ázsiában nem jellemzőek az óriásvárosok. 

Legnagyobb városai:

• Bagdad (Irak), 
• Teherán (Irán) és 
• Rijád (Szaúd-Arábia). 

Az egyetlen 10 milliónál is népesebb város Isztambul.

Az Egyesült Arab Emírségekben fekvő Dubajt elképesztő építményei tették világszerte ismertté. Itt áll a világ jelenlegi legmagasabb épülete, a Burdzs Kalifa. Mesterséges szigeteken luxusapartmanok, szállodák sorakoznak (9. ábra). 

Izrael

A Földközi-tenger partján fekvő Izrael Délnyugat-Ázsia egyik kis területű, de fejlett gazdaságú országa. 

Kevés ásványkinccsel rendelkezik, a dél nyugat-ázsiai térség szénhidrogénkészleteiből nem részesedik. 

Gazdasága főleg a nagy szakértelmet, de kevés nyersanyagot igénylő ágazatokra épül (pl. biotechnológia, gyógyszeripar). 

Az ország életében kiemelkedő szerepe van a gyémántcsiszolásnak és a fegyvergyártásnak. 

Területének ugyan nagy része sivatag, de a legmodernebb mezőgazdasági módszerekkel még a legszárazabb termőföldeket is képesek művelni. 

Izrael első számú gazdasági központja a tengerparton fekvő Tel Aviv-Jaffa. 

Sok turistát vonzanak Jeruzsálem vallási helyszínei és a Holt-tenger is.

Izraelt 1948-ban alapították a világ minden tájáról ideérkező zsidó telepesek.  

A terület korábban Palesztina néven brit gyarmat volt, és főleg palesztinok népesítették be. 

A palesztinok ma zömében Izrael keleti részén élnek.

Törökország

Törökország többségében muszlim lakosságú. 

Az ország legnépesebb városa az Európa és Ázsia határán fekvő, mintegy 15 millió lakost tömörítő, fordulatos történelmi múlttal rendelkező Isztambul.  A nyüzsgő nagyváros Törökország kereskedelmi és pénzügyi központja. 

A főváros, Ankara az ország ázsiai részén található. 

Az ország gazdaságában egyre nagyobb szerepe van a turizmusnak. A külföldi vendégek elsősorban a tengerparti üdülővárosokba érkeznek.   

A Földközi- és a Fekete-tenger közötti vízi összeköttetést biztosító tengerszorosokon, a Dardanellákon és a Boszporuszon jelentős nemzetközi hajóforgalom bonyolódik.

A modernizációt mozdítja elő az országba érkező működő tőke (pl. autó-összeszerelő üzemek).