Japán a világgazdaság egyik centrumtérsége. A termelésben alkalmazott újításai, technológiai módszerei világszerte meghatározóak. 

Japán gazdasági fejlődése példaként szolgált a kelet- és délkelet-ázsiai térség többi országa számára, amelyek részben a japán mintát követve léptek a fejlődés útjára. Dél-Korea (Koreai Köztársaság), Szingapúr, Hongkong és Tajvan ma már a magas jövedelmükkel tűnnek ki a térségből. 

Az ezeket követő Fülöp-szigetek, Indonézia, Malajzia és Thaiföld gazdasága is gyorsan fejlődik (1. ábra). 

A japán gazdasági modellt követő országok első hulláma a gazdasági fejlődés első lépéseként általában a hagyományos, olcsó termékeket előállító ipari ágazatokra (pl. textilipar) fektette a hangsúlyt. Később egyre fejlettebb technológiákat alkalmazva egyre drágább és jobb minőségű árukat (pl. elektronikai eszközök) kezdtek előállítani.

"Kis tigriseknek" nevezik azt a kelet- és délkelet-ázsiai országcsoportot, amelynek tagjai részben a japán utat követve nagyon gyors gazdasági fejlődésen mentek keresztül a 20. század utolsó évtizedeiben. 
Másik elnevezésük: újonnan iparosodott gazdaságok. 

Közéjük tartozik Szingapúr, Hongkong, Dél-Korea (Koreai Köztársaság) és Tajvan. 

Ezek viszonylag kis méretűek, nagy népsűrűségűek, kevés természeti erőforrással rendelkeznek, de rendkívül előnyös a földrajzi fekvésük. 
Fejlődésükben nagy szerepe volt a japán tőkének és a japán technológiai újítások átvételének. 

Szingapúr (6. ábra) egy városállam, amely a Maláj-félsziget déli csücskénél fekvő szigeteken helyezkedik el. 
Kedvező földrajzi fekvése a világ egyik legnagyobb forgalmú kikötővárosává tette. 
Délkelet-Ázsia kiemelkedő pénzügyi központja. 
Hatalmas kőolaj-finomítójában a tartályhajókon érkező nyersanyagot dolgozzák fel.

Dél-Korea már a világ egyik legnagyobb gazdasági teljesítményét nyújtó országa. Nagyvállalatai szerte a világban jelen vannak (7. ábra). Elsősorban autóival és elektronikai termékeivel vesz részt a világkereskedelemben. A Koreai-félsziget déli részén elterülő ország nagyon sűrűn lakott, fővárosa Szöul. 

Hongkong ugyan hivatalosan Kína részét képezi, de annak különleges igazgatási területeként működik. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb kérdésben, például a gazdasági ügyekben önállóan dönthet. A város Délkelet-Ázsia fontos pénzügyi központja, illetve kiemelkedő közlekedési csomópontja. 

Hongkong a 19. század közepétől brit gyarmatterület volt, és csak 1997-ben csatolták újra Kínához. A gyarmati időszak nyomai nem múltak el teljesen, például a mai napig bal oldali közlekedés van érvényben a városban.

Tajvant (8. ábra) Kína a saját részének tekinti. Gazdaságának húzóerejét az elektronikai cikkek exportja adja.

Szingapúr a világ egyik legsűrűbben lakott országa. A helyszűke ellenére a város mintegy harmada zöld terület, a házak tetejére és falára is növényeket telepítenek. A város működésénél az energiatakarékos, környezetbarát megoldásokat részesítik előnyben.