Ázsia 44,5 millió km2 -es területével a legnagyobb szárazföld, kb. négy és félszer nagyobb, mint a vele az óidőben összeforrt Európa. 

A kontinensek közül Ázsiában él a legtöbb ember (kb. 4,7 milliárd fő). 

Ázsia szinte teljes terjedelmével a keleti, illetve nagyrészt az északi féltekén fekszik, csak néhány szigete nyúlik át a déli félgömbre. 

Döntő része az Eurázsiai-kőzetlemezen helyezkedik el (1. ábra). 

Ázsiát északon a Jeges-óceán, keleten a Csendes-óceán, délen pedig az Indiai-óceán határolja. Afrikától a Vörös-tenger, Európától délen a Földközi-tenger választja el. Nyugati határai az Európánál már megtanult választóvonal mentén, nagyrészt az Urál gerincén húzódnak. A Csendes-óceán és Ázsia törzsterülete között az óceántól szigetekkel, szigetsorokkal leválasztott tengerek találhatók. Többek között a Bering-, a Japán (Keleti)-, a Kelet-kínai- és a Dél-kínai-tenger. Az Indiai-óceánhoz tartozik délen a Bengáli-öböl, az Arab-tenger és a Perzsa (Arab)-öböl. 

Ázsia keleti partjai közelében terülnek el a Japán-szigetek, mellettük a Koreai-félsziget nyúlik ki a szárazföldből. 

Délkelet-Ázsia partjainál fekszik Tajvan szigete, ettől délre találhatóak a Fülöp-szigetek. A sok ezer szigetből álló Indonéz-szigetvilág (2. ábra) legnagyobb tagjai: Borneó, Szumátra és Jáva. Az Indokínai-félsziget déli nyúlványa a hosszú és keskeny Maláj-félsziget. Dél-Ázsia további két nagy félszigete az Arab- és a Hindusztáni-félsziget. Utóbbi déli csücskénél található Ceylon szigete. Ázsia legnyugatibb nyúlványa Kis-Ázsia félszigete. 

Ázsiát hat részre tagoljuk (3. ábra): Észak-Ázsia (Szibéria), Kelet-Ázsia (Távol-Kelet), Dél-Ázsia (Elő-India), Délkelet-Ázsia (Hátsó-India), Délnyugat-Ázsia (Közel- és Közép-Kelet) és Belső-Ázsia.

Ázsia jelentős folyamok otthona, némelyik meghatározó szerepet töltött be az emberiség történelmében. Az Eufrátesz és a Tigris Kis-Ázsia hegységeiből indulva töltik fel hordalékukkal Mezopotámia alföldjét, majd közös torkolattal ömlenek a Perzsa (Arab)-öbölbe. 

A Hindusztáni-félsziget északnyugati határán folyik az Indus, a félsziget északkeleti részét a Gangesz uralja. Utóbbi a Brahmaputrával egyesülve hatalmas deltával torkollik a Bengáli-öbölbe. 

Az Indokínai-félsziget óriási folyama a Mekong, 

Kelet-Ázsia meghatározó folyói a Jangce és a Sárga-folyó (Huang-ho). A Jangce Ázsia leghosszabb folyója (6300 km). 

A Jeges-óceánba torkollik Észak-Ázsia három nagy vízfolyása: az Ob, a Jenyiszej és a Léna. Felszínüket az év nagy részében jég borítja. A Léna deltatorkolata (4. ábra) a Nílusénál is nagyobb. 

Ázsia középső, a partoktól távoli részein hatalmas kiterjedésű belső lefolyású területek alakultak ki, ahonnan a vízfolyások nem érik el az óceánt. 

A világ legnagyobb tava a Kaszpi-tenger. Keletkezését tekintve tengermaradvány, ahogyan az Aral-tó is. 

Az Aral-tó korábban jóval nagyobb területű volt, de az utánpótlását biztosító folyók vizének elöntözése miatt folyamatosan zsugorodik. 

A Föld legmélyebb tava a Bajkál-tó (1642 m). Vetődéssel keletkezett árokban fekszik. 

A Holt-tenger több szempontból is különleges. Ez a világ egyik legsósabb tava. Sótartalma nagyjából tízszerese az átlagos tengervízének: olyan tömény, hogy nem lehet benne elsüllyedni. Vetődéssel bezökkent árokban keletkezett, ami összefügg azzal, hogy a partjánál állhatunk a Föld legalacsonyabb szárazföldi pontján (–430 m).