Tankönyv

Munkafüzet

A gömb alakú Földet a forgástengely ferdesége és a Nap körüli keringés miatt a napsugarak eltérő beesési szögben érik egy év során. 

A sarkok felől az Egyenlítő felé haladva egyre nagyobb beesési szögben érkeznek a felszínre a napsugarak. 

A Napból érkező energiamennyiség a napsugarak eltérő beesési szöge miatt különböző nagyságú felületre érkezik, így az Egyenlítő környékén van átlagosan a legmelegebb, a sarkokon pedig a leg hidegebb. 

A területek különböző mértékű felmelegedése kialakítja a szoláris övezetességet a Földön. Így az övezetek három típusát különítjük el: 

• hideg övezet, 
• mérsékelt övezet és 
• forró övezet (1. és 2. ábra).  

Kérdések:

Hogyan változik a nappalok és éjszakák hossza a különböző földrajzi szélességeken egy év alatt (2. ábra)? 

Hogyan változik a természetes növényzet a forró övezettől a hideg övezet felé (2. ábra) 

A szoláris éghajlati övezetek az Egyenlítővel párhuzamosan helyezkednek el. 

A napsugarak beesési szöge az északi szélesség és a déli szélesség 23,5°-a (a Ráktérítő és a Baktérítő) között a legnagyobb, ezért e terület a forró (trópusi) övezet nevet kapta. 

A Nap az északi, illetve a déli szélesség 66,5°-án (az északi sarkkörön és a déli sarkkörön) túl évente legalább egy napon nem kel fel, illetve nem nyugszik le.
E területeken húzódik az északi és a déli hideg övezet. Itt a kis szögben érkező napsugarak kevéssé melegítik fel a felszínt. 

Az északi és a déli mérsékelt övezet a térítők és a sarkkörök között található (3. ábra).

A szoláris éghajlati övezetek határai nem esnek egybe a valós éghajlati övezetek határaival.
A valóságban több tényező is módosítja a szoláris éghajlati övezetek határát. 

A különböző területek éghajlatát az Egyenlítőtől való távolság mellett például a szárazföldek és az óceánok eltérő hőkapacitása is módosítja. 

A nagy víztömegek mellett fekvő területeken az óceán hőmérsékletet kiegyenlítő, hűtő-fűtő hatása és a légáramlás miatt az évi közepes hőingás alacsonyabb, mint a szárazföldek belsejében. 

A felszín sugárzás-visszaverő képessége is hat a felmelegedésre, így például a felmelegedés mértékét befolyásolja, hogy milyen színű felszínre érkeznek a napsugarak. 

A sötétebb színű szántóföldek felett erősen felmelegszik a levegő, mert a sötét felszín elnyeli a napsugarakat, s hősugárzást bocsát ki. 
Ugyanakkor a sarkvidéki területek és a magashegységek hóval borított, fehér színű felszínei alig nyelik el a napsugarakat, hanem visszaverik azokat, ami hozzájárul e térségek alacsonyabb mértékű felmelegedéséhez. 

A szoláris éghajlati övezetek szabályos futását a szárazföldek és a tengerek elhelyezkedése, a domborzati jellemzők, a tengerszint feletti magasság (a felszín emelkedésével csökken a hőmérséklet, az évi közepes hőingás, és nő a csapadék mennyisége), a szélrendszerek és a tengeráramlások (hideg és meleg tengeráramlatok) is módosítják (5. ábra). 

Ezek alapján jönnek létre a valós éghajlati övezetek. A hegységekben a függőleges földrajzi övezetesség (6. ábra) rendszere alakult ki, mivel ott a természeti tényezők a magassággal változnak.

Kérdések:

Hogyan változik a tengerszint feletti magasság emelkedésével a hőmérséklet? (6. ábra)

Melyik tájakon befolyásolja a domborzat jelentősen az éghajlatot?

Az éghajlat alapvetően meghatározza a természetes növénytakaró és az állatvilág helyi sajátosságait. 

Az éghajlati tényezők hatással vannak a talajképződés folyamataira (zonális talajok), a folyók víz járására és a külső erők felszínformálására is.
Így a növény- és állatvilág, a talajtakaró, a vízjárás is övezetes elrendeződésű a Földön. 

A természeti feltételek befolyásolják az emberi, társadalmi tevékenységeket is. 

A különböző területeken nem ugyanazokat a növényeket termesztik, nem ugyanazokat az állatokat tartják, mások a hagyományos építkezési szokások is. 

Az éghajlat, a természetes növényzet, az állatvilág, a talaj, a felszínformáló erők és részben az emberi tevékenység együttes övezetes megjelenését földrajzi övezetességnek nevezzük.

Kérdés:

Hogyan változik a középhőmérséklet értéke az Egyenlítőtől a sarkpontok felé távolodva? Mi az oka? (8. ábra) 

 Az élővilág és a külső erők nagyban befolyásolták, hogy a különböző területeken milyen talajtípusok alakultak ki. 

Ezért a talajok is az éghajlatokhoz hasonlóan övezetesen rendeződtek el bolygónkon. 

A forró övezet csapadékos tájain pl. trópusi vörösföld, a száraz sivatagokban terméketlen sivatagi talaj jellemző. 

A mérsékelt övezetben többek között barna erdőtalaj, mezőségi talaj, a hidegebb, nedves területeken szürke erdőtalaj és tundratalaj képződött (9. ábra). 

A különböző területeken élő emberek hagyományos életmódja, táplálkozási szokásai, építkezése is alkalmazkodott a helyi körülményekhez (10. ábra). 

Az emberek sokféle nyersanyagot használnak fel házaik megépítéséhez. Hiszen a mai kor nyersanyagai a gazdasági kapcsolatoknak, a korszerű szállítási eszközöknek köszönhetően a világ számos területén elérhetővé váltak. 

Az épületek szerkezetét, stílusát, alakját is befolyásolja az éghajlat. 

Például következtetni tudunk a tető alakjáról a csapadék mennyiségére és típusára, a házak színéről, az ablakok méretéről és elhelyezéséről a hőmérsékletre.