Ausztrália 

• a legkisebb területű, 
• a legkésőbb felfedezett, és
• a legalacsonyabb népsűrűségű lakott kontinens. 

Az Ausztrál Államszövetség a kontinens egészére és a közvetlen közelében lévő szigetekre is kiterjed. 

Az Ausztráliával hagyományosan egy földrészt alkotó Óceánia több ezer kisebb-nagyobb szigetet ölel fel a Csendes-óceánban. 

Ausztrália határai:

• Indiai-óceán 
• Csendes-óceán 
• Tasmania sziget
• Nagy-korall zátony (1. ábra).

Ausztrália nyugati részének alapját a Nyugat-ausztráliai-ősföld képezi. A táblás vidék felszínén kiterjedt trópusi sivatagokat (pl. Nagy-homoksivatag) találunk. 

Az Ausztráliai-alföld több részmedencéjéből az egyik a Nagy-Artézi-medence. Neve arra utal, hogy a mélyben hatalmas mennyiségű felszín alatti vízkészlet rejtőzik. Az alföld déli részén folyik a földrész legjelentősebb folyója, a Murray. 

A kontinens nyugati és középső területei nagyon szárazak, nagy részük belső lefolyású terület. 

A keleti parton hosszan elnyúló Nagy-Vízválasztó-hegység vonulatai az óidőben keletkeztek. A hegység éghajlatválasztó: az óceán felőli oldalán jóval több csapadék hullik, mint a szárazföld felé eső oldalon.

Ausztrália őslakosai az aboriginek, ma már mind össze kb. 800 ezren vannak. 

A népesség nagy többségét az Európából származó bevándorlók utódai teszik ki. 

Ausztrália népsűrűsége rendkívül alacsony (kb. 3 fő/km2). 

A lakosság mintegy 80%-a a délkeleti partvidéken él. Itt sorakoznak a legnagyobb városok is, Sydney és Melbourne. A városlakók aránya rendkívül magas (több mint 80%).

Ausztrália ásványkincsekben rendkívül gazdag. 

Legfontosabb ásványi nyersanyagai a feketekőszén, az uránérc, a bauxit, az arany- és a vasérc. 

A nyersanyagokhoz kapcsolódva fejlődtek ki Ausztrália legfontosabb ipari ágazatai: 

• a vegyipar, 
• a kohászat, 
• a gépgyártás 
• az elektronikai ipar. 

A mezőgazdaság vezető ága az állattenyésztés. 

A kontinens száraz, belső területein főként juhokat tenyésztenek. 

Ausztráliában található Földünk legnagyobb juhállománya. 

Az ország a világ legnagyobb gyapjúszállítója is.

A csapadékosabb vidékeken szarvasmarhát tartanak.   

A déli alföldeken modern technológiák alkalmazásával folyik a föld művelés, a legfontosabb termesztett növény itt a búza. 

Jelentős az ország szőlő- és bortermelése is.

Óceánia három nagy földrajzi-kulturális egységre osztható fel. 

1. Melanéziához tartoznak többek között Új-Zéland (fővárosa Wellington) szigetei és Új-Guinea. 
2. Az északon elhelyezkedő Mikronézia kisebb szigetekből áll, itt találjuk a Föld felszínének legmélyebb pontját, a Mariana-árkot.
3. A legnagyobb területű Polinézia keleten terül el, ide tartoznak a Hawaii-szigetek is. 

Az óceániai szigetek egy része vulkanikus eredetű szigetív (3. ábra) (pl. Salamon-szigetek), más részük gyűrű alakú korallsziget, ún. atoll (4. ábra). 

A szigetek között független államokat (pl. Tuvalu) és más országoktól függő területeket (pl. Amerikai Szamoa) is találunk. 

Néhány óceániai sziget igazi turistaparadicsom (pl. a Francia Polinéziához tartozó Bora Bora).

Az atollok tengeri vulkánok oldalára telepedő korallzátonyokból keletkeznek. A vulkán kúpja idővel lepusztul, a korallok viszont tovább növekedve szigetet képeznek. 

A vulkáni szigetívek két, egymáshoz közeledő óceáni lemezszegélynél jönnek létre a felszínre kerülő láva megszilárdulásából.