Afrika domborzata és vízrajza
Tankönyv
Munkafüzet
Térkép
Afrika fekvése és határai
Afrika területe nagyjából 30 millió km2, vagyis csaknem háromszor nagyobb Európánál.
Az Egyenlítő és a kezdő hosszúsági kör is keresztülhalad rajta, ezért az északi és a déli, valamint a keleti és a nyugati félgömbre is kiterjed.
Viszonylag kevés öböl, sziget és félsziget határolja, ezért a partja meglehetősen tagolatlan.
A földrész határai (1. ábra):
- a Gibraltári-szoros,
- a Földközi-tenger,
- a mesterségesen kialakított Szuezi-csatorna,
- a Vörös-tenger,
- az Indiai-óceán
- az Atlanti-óceán, azon belül a Guineai-öböl.
A kontinenshez tartozó legnagyobb sziget Madagaszkár.
Alacsony- és Magas-Afrika
A kontinens nagy részét az Afrikai-ősföld építi fel. Az ősföld főképp gránitból álló tömbjére a földtörténet során vastag üledékrétegek rakódtak. Ezek később törésvonalak mentén széttöredeztek. A kiemelkedett rögökből magasföldek, hegységek, a besüllyedt darabokból medencék, árkok keletkeztek.
Az északi parton a kontinens egyetlen fiatal gyűrthegysége, az Eurázsiai-hegységrendszer kezdő tagja, az Atlasz húzódik.
Afrika keleti részén az Etióp- és a Kelet-afrikai-magasföld, délebbre a Dél-afrikai-magasföld kiemelkedett rögei találhatók.
A kontinens középső részén a vetődéssel bezökkent Kongó-medence terül el.
A Guineai-öböl partvidékét az óceánba ömlő folyók töltöttek fel hordalékukkal.
Afrika legnagyobb területű tája és bolygónk legnagyobb sivatagrend szere a Szahara. A végtelennek tűnő homokdűnék hullámaiból, kő- és sziklasivatagok tengeréből helyenként egészen magas rögök emelkednek ki.
A Szudán a Szaharától délre elterülő, növényzettel borított nagy tájegység.
Afrika keleti részén ma is aktív vulkáni működés formálja a felszínt. Az Afrikai-árokrendszer (2. ábra) repedésein keresztül feltörő bazaltos lávából vulkánok sora épült fel. Ilyen a Kilimandzsáró-csoport és a Teleki-vulkán.
Atlasz-hegység
Az Afrikai-árokrendszer a felszínen
A zuhatagok kontinense
Az afrikai vízhálózat rendkívül egyenetlen. A sivatagokban kiszáradt folyóvölgyeket, vádikat találunk. Ezekben csak ritkán, a nagyobb esőzések során folyik víz.
Afrika leghosszabb folyója a Nílus. Az úgynevezett jövevényfolyók közé soroljuk, amelyek száraz területeken keresztülhaladva is meg tudják tartani a vizüket.
Az Egyenlítő környékére jellemző sok csapadék miatt a Kongó Afrika leg bővizűbb folyója.
Nyugat-Afrika legjelentősebb folyója, a Niger. A sok kiemelkedés és bezökkenés miatt a kontinens folyóin gyakoriak a vízesések, zuhatagok. A Föld legszélesebb vízesése, a Viktória-vízesés (3. ábra) a Zambézin található.
Az Afrikai-árokrendszer mélyedéseiben hosszan elnyúló, mély tavak fekszenek. Ilyen például Afrika legmélyebb tava, a Tanganyika-tó.
A kontinens legnagyobb területű állóvize a Viktória-tó.
A Csád-tó az utóbbi évtizedekben jelentősen összezsugorodott, többek közt a növekvő szárazság és a tó vizének túlzott használata miatt.
A Nílus hatalmas víztározója az asszuáni Nagy Gát mögött létrehozott Nasszer-tó.
Tanganyika-tó
A sivatagon keresztül kanyargó Nílus
Viktória-vízesés
Természeti erőforrások
A bővizű, zuhatagos folyók óriási vízenergiával rendelkeznek. Sok afrikai ország villamosenergia-ellátása alapul a vízerőműveken. A víz önmagában felbecsülhetetlen természeti kincset jelent, különösen a szárazabb térségekben.
Afrika területén változatos és gazdag ásványkincs vagyon található. Jelentős arany-, ezüst-, urán- és színesfémérc, valamint gyémántlelőhelyek vannak a kontinensen.
A Guineai-öböl partvidékén és Észak-Afrikában kőolajat és földgázt bányásznak. Guinea területén rejlik a Föld becsült bauxitkészletének negyede.
Dél-Afrikában többek között kiváló minőségű feketekőszenet rejt a föld.
Játékos feladatok
Házi feladat
Munkafüzet 118. oldal 2. feladat a-b.
