A Kárpát-medence térségének részei

Hazánk a Kárpát-medencében fekszik. A Kárpát-medence és térsége összefüggő rendszert alkot.

Kárpát–Pannon-térség: 

1. a Kárpátok, 
2. az Alpok keleti része 
3. és a Pannon-medence. 

A három nagy egység nagytájakra osztható:

A Kárpát-medence térségének nagytájait tovább tagolva már a hazánk területén megismert nagytájakhoz jutunk:

A Kárpát-medence keletkezése 

A Kárpát-medence a Kárpátokkal együtt alakult ki.

A hegységkeret kiemelkedése közben a medence a mélybe zökkent.

Területét később tenger öntötte el, amelynek a mélyén a lerakódott üledékekből hosszú idő alatt vastag kőzetrétegek keletkeztek (pl. mészkő, dolomit).

A következő évmilliók során a hegységkeretből érkező folyók hordalékukkal (főként kavics és homok) feltöltötték a tengert, ami így kb. 5 millió évvel ezelőtt teljesen visszahúzódott.

A jégkorban az Észak-Európa felől előrenyomuló jégtakaró a medencét nem érte el, a Kárpátok magas csúcsait viszont lecsiszolta a jég.

A medencében ekkor a szél által lerakott finom szemcsés hordalékból vastag lösztakaró képződött.

A medencejelleg szerepe

A Kárpát-medence éghajlatát erőteljesen meghatározzák a medencejellegből adódó sajátosságok: 

• A hegységkeret megvédi a mélyebben fekvő belső részeket az erős szelektől, ezzel együtt felhőből és csapadékból is kevesebb jut a medencébe. 
• Az óceántól távolodva csökken a csapadék évi mennyisége. 
• Az évi középhőmérséklet és az évi napsütéses órák száma a medence déli részein a legmagasabb. 
• A Kárpát-medence egésze a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik. 
• Tavasszal a hegységekből induló, a hó olvadásából származó víz veszélyes árhullámot okozhat a medencében.

A Kárpát-medence térségének élővilága

Az alföldi területek természetes növényzete az erdős puszta, amit már szinte mindenhol felváltott az ember által alakított kultúrtáj. 

A hegységeket is nagyrészt már telepített erdők borítják, de minél magasabbra érünk, annál több érintetlen vagy természetközeli tájjal találkozhatunk. 

A Kárpátok magasabb részein tűlevelű erdők nőnek. 

Fölöttük havasi legelők, illetve az év nagy részében hóval fedett hegycsúcsok húzódnak. 

Társadalmi-gazdasági összefonódások

A térség népei évszázadok óta szoros gazdasági kapcsolatban állnak egymással. 

A hegységek és a síkvidékek találkozásánál cseréltek gazdát a különböző tájak termékei, ezért ezen a vonalon vásárvárosok (pl. Eger, Ungvár, Nagyvárad) jöttek létre. 

Napjainkban a térség országainak együttműködését számos tényező elősegíti. 

Szerbián és Ukrajnán kívül minden ország az Európai Unió tagja. 

Az EU-tagság megkönnyíti a nemzetközi gazdasági együttműködést.