A Kárpát-medence térségének részei

Hazánk a Kárpát-medencében fekszik. A Kárpát-medence és térsége összefüggő rendszert alkot.

Kárpát–Pannon-térség: 

1. a Kárpátok, 
2. az Alpok keleti része 
3. és a Pannon-medence. 

A három nagy egység nagytájakra osztható:

A Kárpát-medence térségének nagytájait tovább tagolva már a hazánk területén megismert nagytájakhoz jutunk:

A Kárpát-medence keletkezése 

A Kárpát-medence a Kárpátokkal együtt alakult ki. A hegységkeret kiemelkedése közben a medence a mélybe zökkent. Területét később tenger öntötte el, amelynek a mélyén a lerakódott üledékekből hosszú idő alatt vastag kőzetrétegek keletkeztek (pl. mészkő, dolomit). A következő évmilliók során a hegységkeretből érkező folyók hordalékukkal (főként kavics és homok) feltöltötték a tengert, ami így kb. 5 millió évvel ezelőtt teljesen visszahúzódott. A jégkorban az Észak-Európa felől előrenyomuló jégtakaró a medencét nem érte el, a Kárpátok magas csúcsait viszont lecsiszolta a jég. A medencében ekkor a szél által lerakott finom szemcsés hordalékból vastag lösztakaró képződött.

A medencejelleg szerepe

A Kárpát-medence éghajlatát erőteljesen meghatározzák a medencejellegből adódó sajátosságok. A hegységkeret megvédi a mélyebben fekvő belső részeket az erős szelektől, ezzel együtt felhőből és csapadékból is kevesebb jut a medencébe. Az óceántól távolodva csökken a csapadék évi mennyisége. Az évi középhőmérséklet és az évi napsütéses órák száma a medence déli részein a legmagasabb. A Kárpát-medence egésze a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik. Tavasszal a hegységekből induló, a hó olvadásából származó víz veszélyes árhullámot okozhat a medencében.

A Kárpát-medence térségének élővilága

Az alföldi területek természetes növényzete az erdős puszta, amit már szinte mindenhol felváltott az ember által alakított kultúrtáj. A hegységeket is nagyrészt már telepített erdők borítják, de minél magasabbra érünk, annál több érintetlen vagy természetközeli tájjal találkozhatunk. A Kárpátok magasabb részein tűlevelű erdők nőnek. Fölöttük havasi legelők, illetve az év nagy részében hóval fedett hegycsúcsok húzódnak. 

Társadalmi-gazdasági összefonódások

A térség népei évszázadok óta szoros gazdasági kapcsolatban állnak egymással. A hegységek és a síkvidékek találkozásánál cseréltek gazdát a különböző tájak termékei, ezért ezen a vonalon vásárvárosok (pl. Eger, Ungvár, Nagyvárad) jöttek létre. 

Napjainkban a térség országainak együttműködését számos tényező elősegíti. Szerbián és Ukrajnán kívül minden ország az Európai Unió tagja. Az EU-tagság megkönnyíti a nemzetközi gazdasági együttműködést.